Az orosz külügyminisztérium egy széles körben eddig ismeretlen magyar nyelvű portálra hivatkozva közölte a honlapján, hogy Magyarország megsérti az Európai Unió 2008-as állásfoglását azzal, hogy
A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a leghatározottabban cáfolta, hogy Magyarország haditechnikát szállítana Ukrajnába. A tárca péntek este kiadott közleménye szerint a magyar honvédség csak az egyik raktárbázisból szállít át harcjárműveket, illetve egyéb hadieszközöket vasúton a honvédség másik hadianyagraktár
A szállítmányok nem lépték át a magyar országhatárt, és nincsenek összefüggésben az ukrajnai eseményekkel,
azok a honvédség logisztikai ellátórendszeré
A KKM közleménye azonban nem cáfolja az eredeti orosz állítást. A Hídfő.net szerint ugyanis nem közvetlenül juttatja el a fegyvereket Magyarország Ukrajnának, hanem közvetítőkön keresztül.
Magyar portál cirill betűs beköszöntővel?
Külön meglepő, hogy az orosz külügyminisztérium a hír forrásaként a 2012 októberében bejegyzett Hidfő.net oldalt jelöli meg. Az első látásra magyar szélsőjobbos portálnak látszó oldal egyértelműen oroszpárti, olyan, mintha a Kijev-ellenes orosz háborús propagandára és dezinformációra kitalált orgánum lenne.
Árulkodónak tűnik, hogy a Hídfő.net első, 2012 őszi Facebook-bejegyzését cirill betűkkel írták: Новый новостной сайт запущен! – így számolnak be arról, hogy új hírportál indult.
Jól értesült kis hírportál
Az erősen oroszpárti portál péntek esti vezető cikkének ajánlója eléggé átlátszó módon ezzel kezdődik: „A kijevi kormány kudarcot vallott – Ukrajnában idén télen nem lesz fűtés. Tömegesen költöznek vidékre Kijevből, fafűtésre alkalmas falusi házakba.” A lapról bővebben oldalsó keretesünkben olvashat.
Katonai ügyekben mintha a nagy hírügynökségeknél is jobban értesült lenne a portál. A kivédekezett győzelem, helyzetjelentés a keleti frontról című anyag részletesen összefoglalja, hogy "augusztus első hetében lezárult a Donyecki és Luganszki Népi Milícia július elején indított hadművelete, melynek célja a felkelők uralta terület és az ukrán-orosz határ közé beékelődött, közel 5500-6000 főt számláló három ukrán katonai egység (72. gépesített dandár, 79, és 24. légi mozgékonyságú ezredek) felszámolása volt, és az általuk ellenőrzött, megközelítőleg 120 km hosszú határszakasz feletti hatalom átvétele".
A b...meg, ezek visszalőnek című cikk a nyugati zsoldosokat akarja elrettenteni az ukrajnai harcokban való részvételtől. A cikk ezzel kezdődik: „Az elmúlt hónapokban számos külföldi zsoldos halt meg az új-oroszországi harcokban az ukrán 'kormány' oldalán”, míg A Grúzia kiveti magából az atlantizmust című cikk szerint Orbán Viktor nagy barátja ellen elfogatóparancs van érvényben és 11 év szabadságvesztésre ítélik.
A konkrét ügyről ez a furcsa oldal azt írja – a moszkvai külügyi reakciót idézve –, hogy Magyarország a hagyományos fegyverek exportjának területén vállalt kötelezettséget azzal sérti meg, hogy „egy megbízott cégen keresztül” olyan országnak adja el a fegyvereket, amelynél fennáll a veszély, hogy azokat saját területén a lakosság elnyomására fogja felhasználni.
A „felhatalmazott ügynökség” állítólag a cseh Excalibur cég lehet, amely elsősorban orosz fegyverrendszerek továbbfejlesztésével foglalkozik. A szakágat ismerők szerint az Excalibur a legkomolyabb közép-európai fegyvergyártónak számít, amely az izraeli Rafaellel is együttműködik.
Tankok ócskavasáron
A Hídfő.net-en megjelent cikk képekkel kezdődik, amiket állítólag a nyíregyházi vasútállomáson készített egy szemfüles olvasó. Tankok látszanak rajta piros MÁV-teherkocsikon, az egyik képen öt tank egymás után. Az olvasó állítólag azt is látta, hogy a tankokat szállító szerelvény Záhony felé tartott, ahol átlépte az ukrán-magyar határt.
A Hídfő.net azt írja: az ukrán válság kirobbanása óta a Magyar Honvédség készleteiből kivont eszközöket árusító HM EI Zrt. két pályázatot is kiírt használt T-72-es harckocsikra. Mindkettőt a csehek által alapított Excalibur Defense Kft. nyerte meg. Az elsőre 2014. év márciusától lehetett pályázni. Ez 58 db, főként belorusz gyártású harcjárműre vonatkozott. A második pályázaton 22 db T-72-est hirdettek meg. Erre 2014 júliusában lehetett ajánlatokat tenni, és augusztusra már el is bírálták a pályázatot.
A cikk szerint olyan, mintha a magyar Honvédelmi Minisztérium direkt azért adta volna el a T-72-eseket, hogy aztán az Excalibur átjátszhassa őket Ukrajnának. Ezt abból gondolják, hogy szerintük a tankonkénti kétmillió forint nagyon alacsony ár. A nagyon jól értesültnek tűnő Hídfő.net szerint ma a világpiacon egy ilyen állapotú, használt, de még hadra fogható harcjármű értéke legalább 100 ezer USA dollár ( megközelítőleg 24 millió Ft), tehát itthon a piaci ár tizedéért, azaz a hulladékvas árában értékesíthették a harcjárműveket. Azzal zárul a cikk, hogy az USA már kérte a szovjet technikát használó NATO-tagokat, hogy szállítsanak fegyvert Ukrajnának. Azt is megjegyzik, hogy Magyarországnak 2013 óta van eladó MiG-29-ese is, és lehet, hogy ezeket is Ukrajnának szánjuk.
Emberi jogokat sért Kijev
Moszkva szerint Kijev nem tartja tiszteletben az emberi jogokat illető nemzetközi normákat, hiszen saját településeit lövi, saját lakosságát veszélyezteti Kelet-Ukrajnában, ahol a hírek szerint egyre közeleg az oroszbarát szeparatisták által ellenőrzött Luganszk és Donyeck városok ostroma.
Moszkva arra a 2008-as állásfoglalásra hivatkozik, amely az EU 1998-ban elfogadott, a fegyverexportra vonatkozó kódexet egészítette ki. Emellett az orosz fél úgy véli, az EU-nak azon tagjai, amelyek fegyvert szállítanak Ukrajnába megsértik a fegyverkereskedelemről szóló nemzetközi egyezményt is.
Az orosz külügyminisztérium reakciója erre a három nappal ezelőtti hírre elég különös – nemcsak a háromnapos csúszás miatt, hanem azért is, mert Orbán Viktor épp a pénteki rádióinterjújában fogalmazott meg európai szinten meglehetősen kritikus véleményt a Moszkvát sújtó európai uniós szankciókról. Azt mondta, hogy az EU ezzel lényegében saját lábába lőtt, és hogy az Oroszországgal szembeni gazdasági szankció ellentétes a magyar nemzeti érdekkel.
A szavai nem maradtak visszhangtalanok uniós szinten: a litván külügyminiszter éles hangon kikelt ellene, azt mondta, inkább lőjük magunkat mi lábon, mint mások lőjenek minket fejbe. A magyar kormányfő látszólagos oroszbarát szavainak az időzítése sem volt tökéletes: épp pénteken hatoltak be orosz páncélosok Ukrajnába – igaz, azokat javarészt megsemmisítette az ukrán hadsereg.
Legutóbb a délszláv háborúban történt hasonló
Magyarország 1991-ben keveredett egy súlyos fegyverszállítási botrányba. Az év elején jártunk, még nem tört ki a délszláv háború, amikor a belgrádi televízió híradójában felvételeket mutattak az éjszaka sötétjében botorkáló kamionokról, amelyekről azt állították: Magyarországról érkeztek az akkor még létező Jugoszlávia horvát tagköztársaságába, és rakományuk kalasnyikovokból állt.
A szerbek azt állították, hogy mi fegyverezzük fel a függetlenerdni vágyó Horvátországot. A vádakat Jeszenszky Géza külügyminiszter tagadta, de később a magyar kormánynak bocsánatot kellett kérnie a jugoszláv hatóságoktól. Kiderült, hogy a magyar munkásőrség arzenáljából tízezer Kalasnyikov géppisztolyt és néhány millió töltényt adtunk el Horvátországnak.
index.hu