Oroszország újabb importkorlátozásokat fontolgat. Ezúttal a nyugati autók bevitelét tiltanák meg.
Az orosz kormány által hétfőn kilátásba helyezett újabb, az EU és az USA autóiparára szabott korlátozás azokat a vállalatokat nem érintené, amelyek Oroszországban is üzemeltetnek gyárakat, így a Ford, a Volkswagen, a Renault, a Toyota, Nissan és a Hyundai várhatóan kimarad az újabb szankciókból. Érintett lehet viszont az Audi és a Mercedes is, illetve ezek magyarországi üzemei.
Az újabb orosz behozatali korlátozások lehetőségéről már Dimitrij Medvegyev is beszélt múlt csütörtökön, hétfőn pedig Vedomoszty orosz üzleti napilap arról számolt be, hogy az újabb nyugati szankciókra adandó orosz válaszlépések tervezete már Vlagyimir Putyin asztalán hever, és az több gyáripari szektort is érinthet. A Vegyomoszty beszámolója szerint a Kreml csak akkor lép fel az európai autógyártókkal szemben, ha a Brüsszel és a Fehér Ház úgy dönt, hogy az eddigiek mellett újabb szankciókat vezet be Oroszországgal szemben.
Az alkatrészgyártóknak nem kell aggódniuk
Az autóalkatrészek importját a tervezett korlátozások nem érintenék, hiszen ezzel az Oroszországban működő gyárak helyzetét is ellehetetlenítenék. Mi több, ha a korlátozások végül életbe lépnének, úgy azok a külföldi – és természetesen orosz – gyártók járnának jól, amelyek oroszországi gyárakat és összeszerelő üzemeket is működtetnek, hiszen a kieső importot nagyobbrészt ők pótolhatnák. A kitiltott európai és amerikai cégek helyére emellett a koreai és a kínai autógyártók is beléphetnek, bár ők inkább az alsó kategóriás szegmensekben képesek tarolni.
Az orosz autóiparra rálátással rendelkező ASM-Holding adatai szerint az idei első félévben az orosz piacon értékesített személyautók 27 százaléka, a teherautók 46 százaléka, valamint a buszok 13 százaléka európai, illetve amerikai importból származik.
A KSH adatai szerint Magyarország 2013-ban 70 milliárd forint értékben exportált közúti járművet Oroszországba (ebből valamivel több, mint 53 milliárd forintot tett ki a személygépkocsik, és 166 millió forintot a tehergépjármű export, a többi jobbára alkatrész-kivitel volt). Ez a tavalyi közel 800 milliárd forintos oroszországi exporttevékenységünknek kevesebb, mint 9 százaléka. A már érvényben lévő, a külügyminisztérium szerint magyar mezőgazdaságnak évi 25 milliárd forintos (elemzők szerint a GDP 0,1-0,2 százalékára rúgó) károkat okozó korlátozásokkal együtt már fájdalmasak lehetnek.
A kukában landolhat az NGM új prógnózisa
Elsősorban nem is a korlátozások mértéke miatt lehet fájó az újabb orosz behozatali tilalom, hanem mert épp azt a szektort sújthatja, amely a magyar gazdaság vártnál is jobb teljesítményéért felelt az elmúlt időszakban. A második negyedéves, 3,9 százalékos gazdasági növekedés fő motorja ugyanis éppen a bővülő kapacitású autóipar volt, és a kormányzat legújabb várakozásai is nagyban rájuk építenek. Varga Mihály épp hétfőn jelezte: újraszámolták az idei makropályát, és az elmúlt két negyedév teljesítménye alapján úgy vélik, 3,1 százalékos növekedést is elérhetünk az idén.
Az NGM optimizmusa a térség más országaiból érkező figyelmeztetések fényében is meglepő, és vélhetően nem tartalmazza azokat a kockázatokat, amelyekkel Magyarországnak is szembe kell néznie akkor, ha az ukrán válságot nem sikerül gyorsan és megnyugtatóan rendezni.
vs.hu