Történelme

Betűméret:


 

Nagydobrony (ukránul Велика Добронь [Velika Dobrony / Velyka Dobron'], oroszul Великая Добронь [Velikaja Dobrony / Velikaja Dobron']) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.Nagydobrony Ungvártól 42 km-re délkeletre, Munkácstól 23 km-re nyugatra, a Szernye-patak és a Latorca között fekszik. A településen két fontos út is áthalad: egyrészt a Csap–Munkács országút, másrészt a Csap–Beregszász közút. Ezek a falu központjában találkoznak. Szomszédos települések: a falutól 1 km-re nyugatra Kisdobrony, 6 km-re keletre Csongor, 10 km-re délre Bátyú. Bátyúban található a településhez legközelebb eső vasútállomás.Nagydobrony környéke valószínűleg már a bronz- és vaskorban is lakott volt. A területen számos ősi leletre bukkantak, a legrégebbiek háromezer évesek lehetnek. Bronzkarikák, gombok, kopjavégek, üveggyöngyök, valamint egy lándzsa-csúcs és egy vastőr került elő a föld alól.



A szájhagyomány nem őrzött meg a falu keletkezésére utaló mondát. A helyiek annyit hallottak őseiktől, hogy az első lakók a Kucsárka nevű részen telepedtek le, melyet a Hatrác-patak félkörívben védett a támadóktól. Hogy ez mikor történt, és kik voltak az első telepesek, nem lehet tudni.

Egyes történészek úgy gondolják, hogy a település bolgár-besenyő eredetű lehet a honfoglalás előtti, vagy közvetlenül a honfoglalás utáni időkből. A falu nevének szlávos hangzásából következtetnek erre, valamint abból, hogy 1081 és 1095 között bolgárok özönlötték el a Tisza–Ung–Latorca vidékét.

A tatárjárás idején valószínűleg elpusztult a falu, bár erről nincsenek pontos adatok. Lehoczky Tivadar munkái szerint a tatárok a későbbi Bereg vármegye területét teljesen elpusztították. A történész ezt írja az akkor még Csépánfölde, Csépántelek néven ismert Kisdobronyról: „...Csépán nevű egykori helység feküdt tehát Dobrony és Ignécz között s a tatárok 1241-ben elpusztították.” Valószínű, hogy Nagydobrony sorsa is hasonló volt a környező falvakéhoz.

Annyi bizonyosan elmondható Lehoczky Tivadar leírása alapján, hogy Nagydobronynak már léteznie kellett a tatárdúlás idején. Első korabeli írásos említése 1248-ból való, a leleszi konvent levéltárában található egyik okiratban szerepel Dobron néven, azonban Györffy György megkérdőjelezi ennek eredetét. Majd egy 1270-ben kelt határleírásban található utalás a falura: „Chepanteluk... inter Dobron... et Ogteluk” (vagyis Kisdobrony már akkor is Nagydobrony és Tiszaágtelek között feküdt), ezt az iratot jelenleg a Magyar Országos Levéltár őrzi. A település még számos későbbi leírásban felbukkan Dobrun (1270), Dubron (1299), Dubrum (1321) alakban.

A 13. században már egyházas hely, Kárpátalja legnagyobb magyarlakta települése. Jellegzetes helyi népszokásokkal, népviselettel, népköltészettel. Gyűjtött itt Bartók és Kodály, 1901-ben itt nyaralt Ady Endre, aki költeményében is megörökítette.

1910-ben 3033 lakosából 3027 magyar volt, ma 5600 lakosának 90%-a magyar. A trianoni békeszerződés előtt Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került, ekkor azonban Ung vármegyébe osztották be.

A második világháború során 152 nagydobronyi férfi esett el. 1944 novemberében a sztálinisták közel 300 férfit hurcoltak el, közülük 93-an odahaltak.

1953-ban nyílt meg magyar nyelvű középiskolája, de az általános iskolában is magyar nyelvű az oktatás. Látnivalók:
Református temploma a korábbi fatemplom helyén 1776 és 1805 között épült fel. Ez később szűknek bizonyult, ezért 1912-ben új templomot építettek, melyet 1987-ben újítottak fel.

A Nagydobronyi Községi Tanács

 

Качественная укладка линолеума или как сделать правильно прикатку линолиума
Попробуйте смотреть сериал все серии на одном сайте. Можно смотреть без ограничений.
Google PageRank