Az al-Kaidából nőtte ki magát, de lassan lekörözi a világszerte rettegett terrorszervezetet az Iszlám Állam. Mindkettő egy globális dzsihadista mozgalom vezetője akar lenni, de csak egyikük győzhet.
Újabban tele vannak a hírek az először ISIS-ként elhíresült, majd most már Iszlám Államként működő szélsőséges szunnita vagy dzsihadista szervezettel – de akár hívhatjuk őket terrorszervezetnek is. Az Iszlám Állam az Al-Kaida egyik oldalágaként jött létre, de a szíriai és iraki területszerzésnek, az élénk közösségimédia-jelenlétnek köszönhetően egyre többen csatlakoznak a szervezethez, most már az Al-Kaida vezetéséből is. Mindezt amerikai titkosszolgálati tisztek jelentették a Bloomberg hírügynökségnek.
A tisztek azt is megjegyezték, hogy, bár nyíltan az Iszlám Állam létrejöttének nem ez a célja, a szervezetnek érdekében állhat egy európai vagy amerikai terrorakció is azzal a céllal, hogy bizonyítsa vezető szerepét az al-Kaidával szemben. Az amerikai titkosszolgálatnak bizonyítéka is van arra, hogy az Iszlám Államnak Szírián és Irakon kívül is jöttek létre sejtjei. Ezt alátámasztani látszik, hogy szerdán Madridban a spanyol és marokkói hatóságok egy közös akcióban letartóztattak kilenc marokkói állampolgárt akik egy, az Iszlám Államnak toborzó hálózat tagjai voltak. De egy pár nappal korábban két fiatal spanyol lányt is őrizetbe vettek, amiért a terrorszervezethez akartak csatlakozni.
A globális dzsihadista mozgalom vezető posztjáért is megy a verseny. Abu Bakr al-Baghdadi, az Iszlám Állam egyiptomi származású önjelölt kalifája is az al-Kaida köreiből került ki: korábban ő vezette a szervezet iraki szárnyát. Az Iszlám Állam vezetőinek köre egyébként azért bírálja az al-Kaida vezetőjét, Ayman al-Zawahirit és „vezetőségét”, amiért azok az afgán vagy pakisztáni hegyekben bujdosnak ahelyett, hogy harcolnának az iszlám nevében. Bár al-Baghdadi is bujdokol, de ő közelebb a tűzhöz: Irak és Szíria közt ingázik.
Anno sokan – többek között Hillary Clinton akkori külügyminiszter is – bírálták Barack Obama elnököt, amiért nem lépett fel erélyesebben a szír polgárháború megfékezéséért. Ezt a vádat a tisztek jelentése is alátámasztja: szerintük a szír helyzet adta lehetőségek nélkül ma az Iszlám Állam sehol se lenne. Hiszen a polgárháború kirobbanása előtt, az akkor még ISIS (Iraki és Levantei Iszlám Állam) néven futó szervezet a szomszédos iraki káoszból próbált hasznot húzni, de az ott állomásozó amerikaiak és a különböző szunnita törzsek többször visszaverték őket. Így éppen kapóra jött a 2011-ben kirobbanó szír polgárháború, ahol a nagy zűrzavarban senki nem vette észre, hogyan erősödik meg és válik végül az egyik legveszélyesebb terrorszervezetté az Iszlám Állam.
Ráadásul, mivel az Iszlám Állam önfinanszírozó, vagyis az elfoglalt területek bevételeiből (olaj, adók, bankok fosztogatása stb.) tartja fent magát, nem lehet olyan hatékonyan elvágni a pénzforrástól, mint az al-Kaidát az Öböl-államokbeli finanszírozóitól.
„Az Iszlám Állam jobban felszerelt, jobban ellátott harcosokkal, akik jobban kiképzettek, mint az al-Kaida fegyveresei” – mondta Brett McGurk, az Egyesült Államok Irakért és Iránért felelős miniszterhelyettese. Az egyetlen hátránya az Iszlám Államnak az al-Kaidával szemben, hogy nem rendelkezik azzal a technikai tudással, amely például bonyolultabb robbanószerkezetek létrehozásához kellene. Másrészt, bár önállóan tartják fent magukat, az uralmuk alatt álló iraki és szír területek gazdaságilag nem önellátóak. Harmadrészt pedig a külföldi harcosaik csak addig tudnak beáramlani az elfoglalt területekre, amíg Törökország hagyja.
Nehéz lesz tehát felvenni a harcot az Iszlám Állammal az amerikai titkosszolgálati tisztek szerint, bár nem lehetetlen. Az Egyesült Államok és Európa szemszögéből nézve, míg az al-Kaida létezésének egyik alapja az volt, és most is az, hogy terrorakciókat hajtson végre külföldön, addig az Iszlám Állam egyelőre azzal van elfoglalva, hogy egy muszlim kalifátust építsen ki a Közel-Keleten, és elsősorban ott erősítse meg hatalmát. Brian Fishman, a West Bank-i Amerikai Katonai Akadémia Terrorizmusellenes Központjának kutatója szerint úgy tűnik tehát, az Iszlám Állam egyelőre arra a területre összpontosítja erőforrásait. A kérdés csak az, hogy bár mindenki (az amerikaiak és az európaiak is) vonakodnak egy közel-keleti katonai beavatkozástól, meddig lehet hagyni, hogy az Iszlám Állam is megnőjön akkorára, hogy külföldön kelljen összemérnie erejét az al-Kaidával.
Forrás:
VS.hu