Az Ungvári Kárpáti magyar kapusa - Hajrá, Judit!

Hajrá, Judit! Az ukrán női kézilabda Szuperligában idén az Ungvári Kárpáti csapata diadalmaskodott. Ezzel sporttörténelmet írt, hisz először szerezte meg az Ukrajna bajnoka címet. Erről már a sportkedvelők sokat olvastak. Hogy ismét erről írunk, annak az adja az apropóját, hogy a csapat egyik kapusa egy magyar lány. Balog Judit, aki nem csupán első magyarként, de a legfiatalabb csapattagként – 16 évesen – nyerte el ezt a címet.

judit1.jpg

 

 

Nehéz őt utolérni, hisz edzőtáborok, mérkőzések között éppen érettségire készül. Pünkösd szombatján végül sikerült Judittal a nagydobronyi szülői házban találkozni, s még a délutáni különórája előtt beszélgetni vele. A csupa virág, csupa mosoly otthonban dolgos szülők, nagyszülők társaságában egy végtelenül szerény és kedves fiatal hölgy fogad. Szobája falát megannyi oklevél, érem, újságcikk-kivágás díszíti. A legfényesebb ezek között a legutóbb nyakába akasztott érem: Ukrajna bajnoka.

– Hogy sikerült ezt elérned? – Erre a kérdésre nehéz egyértelmű választ adni. Hiszem, hogy elsősorban Isten segített, s emellett a kitartó munka eredménye ez. – A Nagydobronyi Középiskolában magyarul, anyanyelveden tanultál… – Nehéz is volt a kezdetek kezdetén, amikor is a Nagydobronyi Középiskolából hetedikes koromban Ungvárra kerültem, egy ukrán tannyelvű speciális iskolába, de ma is érzem, hogy anyanyelvemen szerzett tudásomra alapozhattam. A sporthoz hogy kerültem közel? Dobronyban mindig is nagy figyelmet fordítottak a testnevelésre. Emellett a megyeszékhelyről is járt ki Dobronyba egy edző, Beke Diana, aki foglalkozott a kézilabdát szeretőkkel, aztán nyári táborba vitt bennünket, s ott mondta, hogy jó lenne, ha Ungváron ez irányban fejleszteném tudásomat. Nehéz volt a döntés, de szüleim háttérimája megerősített, így a nyolcadik osztályt már ott kezdtem el. Nem mondom, hogy könnyű volt, sokat sírtam eleinte, mert keveset tudtam ukránul. És az osztálytársak is nehezen fogadtak el emiatt. De miután a pályán bizonyítottam, sok-sok kedves támogatóra, barátra leltem. – Mindig is kapusnak készültél? – Nem. Jobb átlövőként kezdtem. Aztán egy véletlen folytán – Viktor Csernov volt az edzőm – a kapuba kerültem. Akkor „fedeztek fel” kapusként, és harmadik kapusból fél év múlva másod-, egy év múlva elsőkapus lettem. – Emlékezetes mérkőzések… – A 2011 szeptemberében Ungváron a Lembergi Halicsanka elleni mérkőzés. Akkor játszottam először tétmérkőzésen, ha csak tíz percet is. Aztán a kijeviekkel, az Irpinnyel játszott mérkőzések is felejthetetlenek, ez utóbbin négy hetest is megfogtam. No és a bajnokság. Ahol tíz gólt kivédtem, s csupán kétszser kerkült a labda a hálóba. A közönség a nevemet skandálta: „Judit! Judit!” Ez felemelő érzés… – A hetesekre sokszor téged küldenek be… – Ez már a teljesítményem elismerése lehet. Borisz Petrovszkij együttesében szerepelni egyébként megtiszteltetés. Bár el kell mondanom, az első meccseken még remegett a lábam, de amikor kivédtem a kapuba tartó kemény labdákat, fellélegeztem. És a társaim kézfogása is bátorít. Remélem, helyem lesz a csapatban továbbra is. – Ezt az eredményt érettségiző diákként elérni nem könnyű… – Hálás is vagyok Istennek, amiért ez nekem sikerült. Hogy erőt adott ahhoz, hogy a napi két edzés mellett még az érettségire is tudjak készülni. Nappal edzettem, éjjel tanultam… – A csapat… – Nagyszerű ez a csapat. A csapatkapitányunk, az ungváriak gólerőse, Turkalo Natalija, aki az ukrán válogatott egyik meghatározó tagja, bennünket is összefog, irányít. Jó itt játszani. – Hogyan tovább? – Ha sikerül az érettségim és a felvételim, akkor az ungvári egyetem sport testnevelési szakán folytatom tanulmányaimat. – Most már sportmesteri címed is van. Ukrajna bajnoka vagy. Nem lehet kétséges, hogy felvételt nyersz… – Azért az emelt szintűn meg az érettségin is ugyanúgy teljesíteni kell – magyarként az ukrán vizsgán is, mint az ukrán anyanyelvűeknek. Bízom benne, hogy Isten megsegít, és sikerül ezt az akadályt is venni. Ehhez is erőt adnak azok a pillanatok, amikor csapattársaimmal, edzőimmel együtt örülünk egy-egy győzelemnek. – Álmaid, vágyaid… – Szeretném, ha sikerülne a felvételim, és a legnagyobb vágyam, hogy bekerüljek Ukrajna válogatottjába. – Sok fiatalnak mutathatsz példát. Szurkolunk neked! És mi is együtt skandáljuk: „Hajrá, Judit!” Marton Erzsébet judit2.jpg

 

Majális Nagydobronyban

 

Elsőként rendeztek hagyományteremtő szándékkal Majálist Nagydobronyban május 27-én Pünkösd vasárnap. Nagydobrony apraja nagyja összegyűlt a helyi focipályán egy kellemes vasárnapi kikapcsolódásra. Az érdeklődőket a színes programokkal várták a szervezők. Gyerek és felnőtt egyaránt talált magának elfoglaltságot. A gyerekeket többek között ugráló vár, arcfestés, körhinta stb. várta. A felnőttek erejüket összemérve izgalmas pillanatokat szereztek maguknak és a közönségnek a Szkanderben és a kötélhúzásban.  A majális a kispályás focimérkőzésekkel vette kezdetét melyre ötfős csapatok jelentkeztek. Eközben a főző versenyre jelentkezők hozzáláttak elkészíteni a legjobb tudásuk szerint a bográcsot. A délután folyamán a színpadra léptek a helyi Napsugár Óvoda  kis növendékei akik színvonalas műsorral lepték meg a jelenlévőket.  Az egész napos rendezvény zenei aláfestésért a Monolit együttes felelt. Külön érdekesség volt hogy e napon került sor az Ungvári Járási Foci bajnokság aktuális mérkőzésére, ahol Nagydobrony és Homok csapata mérte össze tudását. A színpadon már otthonosan mozgó csoportok egymás után léptek fel: Kultúrház Zöld Ág táncegyüttese, a Nagydobronyi Középiskola Hímes néptáncegyüttese, a Virágtáncstudió tánccsoportja és a Nagydobronyi Kúltúrház növendékei. A rendezvény hajnalig tartó táncmulatsággal zárult, szeszélyes időjárás is kedvezett. A Majális létrejötte helyi vállalkozók segítségével és a Nagydobronyi Kultúrház rendezésében valósult meg.

 

KÉPEK

Ballagás 2012 "Nagydobronyi Középiskola"

 

Rendhagyó módon idén május 12-én tartották a ballagási ünnepséget a Nagydobronyi Középiskolában. Az ünnepet jelenlétükkel megtisztelték Himinec Volodimir Vasziljovics, a Járási Állami  Közigazgatás elnökének helyettese, Seres Kristóf, a Járási Tanügyi Osztály módszertani kabinetének munkatársa, Szilvási Zoltán polgármester, Horkay László nyugalmazott püspök, Baksa Géza, a Nagydobronyi Család orvosi Rendelő főorvosa, Őr Hidi László, a KMKSZ helyi alapszervezetének elnöke,
Katona Béla, a Nagydobronyi Református Líceum igazgatója, Pinte László, a Nagydobronyi Fogyasztási Szövetkezet elnöke. A rendezvény verőfényes, kellemes időjárási körülmények között zajlott. Talán emiatt is vidáman, jó hangulatban telt az egész ünnepség. A végzősök utoljára járták végig az iskola osztálytermeit, folyosóit.   Az utolsó csengő szavára énekszóval vonultak ki az épületből és álltak fel az iskola lépcsőjén, hogy hagyományos búcsúdalaikat előadják, megteremetve ezzel a kellőképpen vidám hangulatot, lelki ráhangolódást minden résztvevő számára. Ilyen bevezetés után került sor a szokásos beszédekre, búcsúztatókra, a staféta átadására, és természetesen a tarisznyák is gazdát cseréltek. Iskolánk legjobbjai átvehették a nekik járó okleveleket a KMPSZ által szervezett tanulmányi versenyeken elért eredményeik, előkelő helyezéseik jutalmául. Ezután elkövetkezett az ünnepség tetőpontja: a végzősök megkapták az érettségi bizonyítványokat. A sok jókívánság, jó tanács, idézetekben átadott bölcsesség, reméljük, termékeny talajra, megannyi befogadó elmére és szívre talált. Szeretnénk hinni, hogy az iskolát most elhagyó diákok még sokáig megtartják jó emlékezetükben az itt eltöltött éveket, tanáraikat, diáktársaikat, és az itt megszerzett tudást – az élettapasztalatokkal kibővítve – majd fel tudják használni életük, sorsuk alakításában.

Képet ITT

Ballagási ünnepség a Nagydobronyi Református Líceumban

A Nagydobronyi Református Líceumban több mint félszáz, összesen 54 diák búcsúzott május 5-én iskolától, tanároktól, szülőktől, barátoktól, gyermekkortól. Nem kellett azonban üres lélekkel távozniuk. Egész életükben elkísérik őket az itt kapott értékek és gondolatok, melyek közül talán a legfontosabb az iskola jeligéje: „Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” (Jn, 14, 6).

Az ünnepi istentiszteleten Horkay László nagy­dobronyi lelkipásztor, korábbi püspök útravalóként a Zsid 12, 1–4 igeverseit tette a végzősök képzeletbeli tarisznyájába. Elmondta, nincs fontosabb az életben, minthogy ismerjük a célt, azt, hogy hová tartunk. A keresztyén élet célja csakis a mennyek országa lehet, melyért folyamatosan harcolnunk kell. A lelkipásztor felszólította a diákokat, nézzenek Jézusra, kövessék Őt mindenben és soha ne csüggedjenek. Ha mégis erőt venne rajtuk a ború, ne feledjék, ennek egyetlen ellenszere van, a hit, mert aki hisz, annak minden lehetséges. Katona Bélának, a líceum igazgatójának köszöntése után Kolozsy András lelkipásztor, lelkészigazgató látta el számos jó tanáccsal a végzősöket. A nagybetűs emberré válás folyamatában fontos állomás, hogy meg kell tanulnunk döntéseket hozni, különbséget tenni értékes és értéktelen között, és az élet kísértései közepette a jót választani. És bár új feladatok, új kapcsolatok várnak a diákokra, életük alapjának, fundamentumának nem szabad változni: Jézusra kell építeniük. Gubicza Gábor, Magyarország Ungvári Főkonzulátusának konzulja köszöntőjében a diákok felé fordulva elmondta: mától kezdve az a dolgotok, hogy itt legyetek nyitott szemmel, felkészülve, lelkesen. Hogy elkezdjétek az életet, hogy szeressetek, hogy vállaljátok a felelősséget, és éljetek a lehetőségekkel. Katkó László, az Irgalmas Szamaritánus Gyermekotthon igazgatója az élet igaz megélésére és a kísértésekben való kitartásra szólította fel a diákokat. Hasonló gondolatokkal vett búcsút „játszótársaitól” Szabó Kálmán, a nagydobronyi református gyülekezet gondnoka, a líceum munkatársa is. Levélben köszöntötte a végzősöket Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke és a kárpátaljai jótékonysági alap elnöke, s Istenhez való hűségre, kitartásra buzdította a diákokat. Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka, a zsinat világi elnöke pedig köszöntőlevelében a Jézusnak, szülőknek, tanároknak való köszönetmondás fontosságát hangsúlyozta. A líceum udvarán folytatódó ünnepségen az osztályfőnökök nevében Szanyi Edit búcsúzott a diákoktól, majd Fábián Anita, a harmadik évfolyamos végzősök, Horbász Veronika és Pajden Beáta pedig a második évfolyamos diákok nevében búcsúzott el a líceum vezetőitől, tanáraitól, munkatársaitól és az itt maradó diáktársaktól. Az ünnepség a köszönet virágainak átadásával és az útravaló tarisznyák átvételével ért véget.

ballagas-ndrl-2012-01.jpg

ballagas-ndrl-2012-02.jpg

ballagas-ndrl-2012-03.jpg

ballagas-ndrl-2012-04.jpg

ballagas-ndrl-2012-05.jpg

ballagas-ndrl-2012-06.jpg

ballagas-ndrl-2012-07.jpgHarsányi Andrea 

ballagas-ndrl-2012-08.jpg

ballagas-ndrl-2012-09.jpg

ballagas-ndrl-2012-10.jpg

 

Szinházi előadás Nagydobronyban

2012. május 4-én Nagydobronyban lépett fel a Beregszászi Ilyés Gyula Magyar Nemzeti Szinház társulata. A fellépéshez szükséges helyet a Nagydobronyi Középiskola biztositott. Az előadott szinmű cime Háztűznéző (N. V. Gogol). Az előadásra szép számmal jöttek el. A Beregszászi szintársulat profi szinészei komoly hozzáértéssel adták elő a darabot. 

A előadást a KMKSZ és a Bethlen Gábor Alapkezelő zrt. támogatásával jött létre. Igy nyujtva lehetőséget hogy a szinház oda is eljusson ahová eddig nem jutott el, valamint megszeretesse a szinházat, szinházba járást. Az előadássorozat több Kárpátaljai helyszinnel folytattja utját. 

További képek az előadásról: ITT.

A SERO Alapítvány közleménye

 

Örömmel értesítünk mindenkit, hogy alapítványunk már a világhálón is elérhetővé vált. Cím: http://sero.com.ua. Weboldalunkon már hallható Horkay László lelkész prédikációjának hanganyaga melyet a jövőben folyamatosan bővíteni fogunk. Emellett megtalálható az oldalon alapítványunk fontosabb eseményei és mindennapjai képekben, napra kész igék a 2012-es Biblia olvasó kalauzból.

 

További cikkeink...

25. oldal / 30

Támogatóink: