Emlékeztetőül: a július 23-án a parlament által elfogadott harmadik részleges katonai mozgósításról szóló elnöki rendelet szerint ebben a ciklusban katonai végzettséggel rendelkező tartalékos tiszteket és altiszteket 45 éves korig, a sorállományból leszerelteket 40 éves korig, a főtiszti rangban lévőket 60 éves korig mobilizálhatják.
Az elnök más jogszabályokat is ellátott kézjegyével, amelyek így jogerőre emelkedtek. Lényegesen szabadabb kezet kaptak a belügyisek, valamint az igazságszolgáltatás intézményei ott, ahol a terrorellenes hadműveletek zajlanak. Ezentúl nem kell például bírói végzés ahhoz, hogy valakit 72 óránál tovább tartsanak őrizetben. A rendőrség akár egy hónapon át rács mögé helyezhet bárkit, akiről feltételezhető, hogy bármilyen kapcsolatban áll a Kijev által terroristáknak tekintett személyekkel.
Azt már korábban engedélyezte az elnök, hogy azokban a régiókban, ahol ádáz harcot vívnak a kormányerők a felkelőkkel, a belügyi szervek munkatársai mindenféle engedély nélkül végezhessenek a terroristagyanús ellenállókkal.
Sokkal nagyobb a jogköre mostantól az ügyészségnek is, a büntető törvénykönyv módosításával egyes esetekben a vádhatóság teljesen átveheti a bíróságok szerepét.
Végezetül még egy nóvum: a rendőrség kiemelten fogja ellenőrizni a kábeltelevíziós társaságok műsorszórását. A cél megakadályozni az orosz csatornák sugárzását. Azok a szolgáltatók, akik nem tesznek eleget a tiltásnak, komoly büntetésre számíthatnak, akár be is tilthatják azokat. A hatalom így szeretné korlátozni az orosz propaganda térnyerését az országban, miután a kijevi és a moszkvai kormány merőben másként láttatja és értékeli a Kelet-Ukrajnában tomboló háborút.
Dunda György
KISZO