NAGYDOBRONY

A kijevi Függetlenség terétől 100 méterre álló mezőgazdasági minisztérium elfoglalását értesülések szerint a Közös Ügy (Szpilna Szprava) elnevezésű mozgalom kezdeményezte. A tüntetők elbarikádozták magukat az épületben, amelynek őrsége nem tanúsított ellenállást.

Az ITAR-TASZSZ helyszíni beszámolója szerint a bejárat mellett megjelent egy „Jobboldali Szektor” felirat. Így nevezi magát az a csoport, amely állandóan összetűzésbe került a rendőrséggel. Az orosz hírügynökség radikálisoknak nevezi az épületet elfoglaló tüntetőket.

A Közös Ügy vezetője, Olekszandr Danyiljuk Facebook-oldalán megjegyezte: a Viktor Janukovics ukrán elnök és az ellenzék vezetői közötti, szerény engedményekkel végződött tárgyalás után „világos, hogy saját magunknak kell felkészülnünk az ellenzéki vezetők által beígért offenzívára”. Hozzátette: addig senkit sem engednek be az épületbe, amíg a helyzet nem rendeződik az országban. Danyiljuk újságíróknak azt mondta: az épületben van egy csoport, amely „a fegyveres erők szerepét fogja ellátni”.

A Hrescsatikon álló kijevi városházát és a szakszervezetek házát már a tüntetések kezdetén elfoglalták a tüntetők. A nyugat-ukrajnai Lembergben, Hmelnickijben és Rivnében a megyei közigazgatás székházát foglalta el csütörtök este több ezer tüntető, az épületek köré torlaszokat emeltek.

Ivano-Frankivszkban és Zsitomirban a tüntetők azt követelik, hogy a megyéjükből ne vezényeljenek rendőröket Kijevbe, és a megyei tanácsok haladéktalanul foglaljanak állást az országban kialakult helyzetről.

58 embert vettek őrizetbe

A közép-ukrajnai Cserkasziban a megyei közigazgatási hivatal épületének ostroma után a rendőrség 58 embert őrizetbe vett – közölte a belügyminisztérium helyi igazgatóságának sajtószolgálata. Ellenük tömeges rendzavarás és a rendőri intézkedéssel való szembeszállás miatt emeltek vádat.

A városban mintegy ötezer ember betörte a megyei közigazgatási hivatal ajtaját, s a tüntetők benyomultak az előtérbe. Az épület ostrománál a tüntetők pirotechnikai eszközöket, köveket, vasrudakat használtak. A rendőrség felszólította Cserkaszi lakosait: ne hagyják magukat provokálni, tartsák tiszteletben a törvényeket, hogy békés úton oldhassák meg a konfliktust.

A Lviv megyei ügyészség nyomozást indított a megyei közigazgatási hivatal épületének elfoglalása ügyében, „állami, illetve középület vagy közintézmény elfoglalása” címén. Az ügyészség szerint ez a bűncselekmény akár 3-tól 6 évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható. Előzőleg a Ternopil megyei ügyészség is arról számolt be, hogy bűnügyi eljárást indított a megyei közigazgatási hivatal épületének elfoglalása miatt.

A belügyminiszter ígéretet tett

Vitalij Zaharcsenko belügyminiszter péntek reggel ígéretet tett, hogy nem indítanak eljárást a kijevi Hrusevszkij utcán, a kormány és a parlament székháza közelében folytatott akciók résztvevői ellen, ha elhagyják a veszélyes területet. A miniszter azt is megígérte, hogy a rendőrség nem lép fel erőszakosan a Függetlenség terének a tüntetőktől való megtisztításakor.

Erről számolt be csütörtök késő este is Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt elnöke tüntetők tízezrei előtt. Klicsko szerint az ellenzéki vezetők három napot adtak Janukovicsnak az elmúlt napokban letartóztatott több mint száz tüntető szabadon bocsátására. „Ez volt az egyetlen, amit elértünk” – ismerte el Klicsko, utalva arra, hogy Janukovics elutasított minden olyan követelést, amely az ő vagy kormánya lemondására irányultak.

A Bild című német lapnak adott, az újság pénteki számában megjelent nyilatkozatában a Németországban rendkívül népszerű Klicsko azt hangsúlyozta, hogy a tiltakozásokkal nem hagynak fel addig, amíg nem kerül sor előre hozott elnökválasztásra. Leszögezte, hogy az ellenzék fő követelése Janukovics távozása a hatalomból. Felrótta az ukrán államfőnek, hogy letérítette országát az Európa-barát útról és erőteljesen Oroszország felé közelítette.

Kijevben november vége óta tartanak az Európa-párti ellenzék tüntetései, amióta Viktor Janukovics elnök az utolsó pillanatban visszatáncolt az Európai Unióval kötendő társulási szerződés aláírásától és Moszkva felé fordította a volt szovjet köztársaság szekerét.

Szankciókkal fenyegetőznek a lengyelek

Nemzetközi szankciókkal fenyegette meg Ukrajnát a szomszédos Lengyelország államfője csütörtökön. Bronislaw Komorowski államfő kijelentette: az ukrán hatóságoknak tudniuk kell, hogy a szankciók bármelyik pillanatban elrendelhetők, ha nem vetnek véget az erőszakos cselekményeknek. Az elnök úgy vélte, hogy Ukrajna – mint fogalmazott – nagyon rossz úton halad.

Komorowski az interjúban utalt arra: nagy a kockázata annak, hogy a súlyosbodó válságot erővel akarják megoldani. A lengyel államfő szerint jelenleg a legfőbb feladat éppen ennek a megakadályozása. Úgy vélte, hogy a szemben álló felek egyre radikálisabbá válnak. Az államfő emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban tárgyalásokat folytatott Viktor Janukovics ukrán elnökkel, és akkor már figyelmeztette őt a várható következményekre.

José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke még szerdán kijelentette: az EU elemezni fogja, milyen lépéseket tehet Ukrajnával szemben a tiltakozók elleni erőszakos rendőri fellépésről és tüntetők haláláról érkező jelentések miatt.

Az elnök Rompuyjel is egyeztetett

A PAP hírügynökség beszámolója szerint Bronislaw Komorowski csütörtökön telefonon egyeztetett Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével az ukrajnai helyzetről. Komorowski utalt arra, hogy a társulási megállapodással kapcsolatos korábbi uniós ajánlatot továbbra is napirenden kell tartani, annak realizálását azonban feltételekhez kell kötni. Ennek kapcsán elnök-, illetve parlamenti választások megtartását említette.

Egy nappal korábban Donald Tusk miniszterelnök egyeztetett az EU vezetőivel az ukrajnai helyzetről. Tusk úgy vélekedett: Európának azonos hangon kell beszélnie Ukrajna ügyében, és az esetleges szankciók bevezetésekor figyelembe kell venni, hogy a büntetőintézkedések miként befolyásolják az ország helyzetét.

A Reuters hírügynökség ezzel kapcsolatos jelentésében emlékeztetett arra, hogy Lengyelország az elmúlt időszakban többször is igyekezett közvetíteni az EU és Kijev között. A lengyel vezetők mostanáig elleneztek minden esetleges büntetőintézkedést Ukrajnával szemben, attól tartva, hogy egy ilyen lépés még inkább eltántoríthatja az országot a nyugati integrációtól.