NAGYDOBRONY

A nyugati országok által élesen bírált jogszabályok hatályon kívül helyezésére 361 képviselő szavazott igennel, 2 nemmel a 450 tagú parlamentben. A voksolás eredményét az ülésteremben tapssal fogadták, igaz kedd virradóra még megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a kormány a rendkívüli állapot bevezetésének lehetőségét sem vetette el.

Lemondott a miniszterelnök

Ahogy arról korábban írtunk, kedden felajánlotta távozását a hatalomból az ukrán miniszterelnök, Mikola Azarov. A kijevi parlament reggel ezután kezdett rendkívüli ülésbe, hogy megvitassák a válságból kivezető lépéseket.

Azarov döntését azzal indokolta, hogy a két hónapja húzódó zavargások veszélyeztetik az ukrán gazdaságot. A politikus személyesen kérte Viktor Janukovics államfőt, hogy fogadja el a lemondását „a politikai kompromisszum és a válság békés rendezése érdekében".

"Ma mindennél fontosabb Ukrajna egységének megőrzése. Ez minden személyes ambíciónál is fontosabb" - írta közleményében Azarov, aki 2010 óta áll az ukrán kormány élén.

Az alkotmány értelmében a miniszterelnök lemondása az egész kormány távozását jelenti. Bár az oroszországi születésű Azarov a kormányellenes tüntetők egyik legkeményebb bírálója, lemondása várhatóan nem elégíti ki a demonstrálókat, akik ragaszkodnak Janukovics elnök távozásához és új választások kiírásához.

Sikeres párbeszéd az ellenzékkel

Viktor Janukovics elnök a hétvégén kormányzati posztot kínált az ellenzék két fő vezetőjének, Arszenyij Jacenyuknak és Vitalij Klicskónak, előbbi kormányfői posztot, utóbbi pedig egy miniszterelnök-helyettesi tisztséget kapott volna. Mindketten elutasították a felajánlást.

Az államfő és az ellenzék képviselői a válság lezárása érdekében több vitás pontban is megállapodtak keddre virradóra. Többi közt megegyeztek abban, hogy hatályon kívül helyezik a fent említett gyülekezési, szólás- és sajtószabadságot korlátozó törvényeket, illetve a tervek szerint amnesztiatörvényt fogadnának el és elkezdenék kidolgozni az alkotmányreform részleteit.

Jöhet a copfos Mandela?

Közben az orosz lapok arról cikkeznek, hogy csak idő kérdése, meddig marad hatalmon Viktor Janukovics ukrán elnök. A Vedomosztyi nevű orosz napilap keddi kommentárjában azt írja, az államfő a választásokat is el fogja veszíteni, függetlenül attól, hogy mikor tartják azokat.

Konsztantyin Szimonov, az orosz Nemzeti Energiabiztonsági Alapítvány vezérigazgatója abban is biztos, hogy Julija Timosenko volt ukrán kormányfőt kiengedik a börtönből, így az ellenzéki politikusnak esélye lesz arra, hogy úgymond „copfos Mandelává" váljon és államfő legyen.

Az elemző ugyanakkor azt gondolja, hogy az általa "kibővített narancsos koalíciónak" nevezett ukrajnai ellenzéknek nincs és nem is lehet gyorsan megvalósítható gazdasági programja. Az ukrán gazdaságnak viszont alapvető korszerűsítésre van szüksége és ezt valakinek meg kell fizetnie.

Kettészakadhat az ország

Az orosz szakértő úgy véli, hogy Putyin a narancsos erőknek nem fog pénzt adni, és komoly kétségei vannak afelől is, hogy a problémákkal küzdő Európai Unió segíteni fog, amely amúgy sem szokta politikai feladatait pénzosztással megoldani.

Maradnak tehát az ukránok, így viszont gyorsan esni fog az életszínvonal, az emberek pedig nem fogják megvárni a gazdasági átalakítás eredményét, és a következő ukrajnai választásokon ismét a keleti országrészből fognak elnököt választani. Ez így megy tovább, mert Nyugat-Ukrajna meg fogja akadályozni, hogy a keletet képviselő elnök Oroszország karjaiba fusson.

Konsztantyin Szimonov szerint mindebből az következik, hogy Ukrajna két részre szakadása, a két erős makrorégió, Kelet- és Nyugat-Ukrajna különválása lehetne az "ideális megoldás a háború elkerülésére".

Felméréssel nyugtatják le az oroszokat

A legnagyobb oroszországi közvélemény-kutató intézetek: az Oroszországi Társadalmi Véleménykutató Központ (VCIOM), a Társadalmi Vélemény Alapítvány (FOM), és a Levada Központ szinte egyszerre közölték legfrissebb felmérésüket az oroszok tüntetési hajlandóságáról - hívta fel a figyelmet a Nyezaviszimaja Gazeta.

A felmérések szerint a 2010-2011-es időszakhoz képest csökkent az orosz társadalom tiltakozó kedve. A Levada Központ adatai azt mutatják, hogy azóta majdnem a felére, 17-ről 9 százalékra esett vissza azoknak az aránya, akik részt vennének utcai politikai tüntetéseken. A FOM kutatói azt állapították meg, hogy az orosz hatalommal elégedetlenek aránya nem haladja meg a megkérdezettek 45 százalékát. A VCIOM kérdéseire válaszolók 23 százaléka úgy vélte, hogy a tüntetések semmire sem vezetnek, 12 százalék szerint pedig nincs ok a tüntetésre.

A Nyezaviszimaja Gazeta szerkesztőségi kommentárja szerint az orosz társadalomkutató intézetek felmérése nem véletlenül jelent meg az ukrajnai tüntetések idején. Ezek a cégek akarattal-e vagy sem, de az orosz hatalom és társadalom megnyugtatásának eszközei.

Azt sugallják, hogy a kijevi események nem terjednek át Oroszországra és ezt üzenik az orosz ellenzéknek is, amely az ukrajnai ellenzéki tiltakozást, a Majdant követendőnek tekinti. Az orosz hatalom magához tért a 2011-2012-es nagyszabású ellenzéki akciók óta, sőt a gyülekezési törvény jelentős szigorításával legyűrte a tiltakozó társadalmat - írta az újság.

 

• Forrás: MTI