Túléli-e az ország története legnagyobb válságát?
A represszív törvények elfogadása Ukrajnában annak bizonysága, hogy Viktor Janukovics ukrán elnök a „héjákra” támaszkodva, erővel próbálja megoldani a politikai válságot az országban. Ismét felerősödött viszont az ország kelet-nyugati megosztottsága. A Moszkvával kötött megállapodás után Janukovics visszaszerezte az oroszajkú Kelet- és Dél-Ukrajna támogatását, a nyugat-ukrajnaiak ellenállása viszont csak fokozódott.
A múlt héten elfogadott ukrajnai törvények szigorúbbak, mint az oroszországiak: „rágalmazásért” 2 évi szabadságvesztést is kiszabhatnak (Oroszországban csak pénzbírsággal büntethető), a zavargások szervezőit 10-15 évi börtönnel kell büntetni (Oroszországban 4-10 évi szabadságvesztéssel).
Szergej Golovatij, volt miniszter és a Régiók Pártja egykori támogatója szerint a represszív ukrán törvényeket Moszkvában dolgozták ki. Ez egy „FSZB-s projekt”, melynek az a célja, hogy Oroszországban, Belaruszban és Ukrajnában ugyanazt a jogi-politikai klímát alakítsák ki. Az elfogadott törvények révén megnyílik az út Ukrajnában a politikai repressziók felé.
Irina Bekeskina szociológus szerint nem zárható ki az elmélyülő regionális szembenállás Ukrajnában, majd végső soron az ország szétesése sem. A december 17-i, Oroszországgal történt megállapodás után Janukovics visszaszerezte támogatottságát Kelet-Ukrajnában. A kelet-ukrajnaiak azt várják, hogy az elnök „rendet teremt” és szétkergeti a Majdant.
Ukrajnát nem lehet Belaruszhoz és Oroszországhoz hasonlítani. Belaruszban „nyugodt diktatúra” van, a lakosság nem fejt ki ellenállást. Az oroszországi rezsimet autoriternek lehet nevezni, de Oroszországban van független média és regionális hatalom. Ukrajnában viszont a két országrész egymásnak feszülése viszont „véres diktatúrához” vezethet a szociológus szerint.
Támogatónk: