NAGYDOBRONY

Az ukrán kormány szerdai ülésén 2020-ig szóló együttműködési programot hagyott jóvá a Moszkva irányította orosz-fehérorosz-kazah vámunióval.

Az ülésen Mikola Azarov miniszterelnök ecsetelte, milyen veszélyeket hordoz magában Ukrajna európai uniós társulása az agrárszféra és az élelmiszeripar számára. A kormány tavaly november 21-én rendeletben állította le Ukrajna európai uniós társulásának felkészülési folyamatát. Ezt követően Viktor Janukovics elnök nem írta alá az unió november 28-29-i vilniusi keleti partnerségi csúcsértekezletén az EU-ukrán társulási megállapodást. Az ukrán vezetés döntése az európai integráció leállításáról országszerte tiltakozásokat váltott ki Ukrajnában. A fővárosban, Kijevben azóta is szünet nélkül tartanak a tüntetések az európai integráció mellett, illetve az Oroszországhoz közeledés és a jelenlegi vezetés ellen.

 

 

Értesülések szerint vámuniós együttműködési programot azzal a kikötéssel fogadták el, hogy még pontosítanak rajta. Azarov kormányfő kijelentette, hogy a dokumentum “pontos tervet” tartalmaz a gazdasági és kereskedelmi együttműködés fejlesztésére, mégpedig “konkrét projektekkel” az ipar, a gépgyártás, a repülőgép- és hajóépítés, az üzemanyag-előállítás, az energetika, a mezőgazdaság, az űrtechnológia, a közlekedés és a turizmus terén.

 

Igor Praszolov gazdaságfejlesztési és kereskedelmi miniszter sajtóközleményben erősítette a program jóváhagyását. Kifejtette, hogy Ukrajna a program megvalósításától legalább 10-15 százalékos növekedést vár a kétoldalú kereskedelmi forgalomban, a kölcsönös befektetések mértékében pedig minimum 15 százalékosat. Hozzáfűzte, hogy a program egyik célja a gazdasági integráció mélyítése Ukrajna és a vámunió tagállamai között.

 

A miniszterelnök kifejtette, hogy a szabadkereskedelmet is magában foglaló társulással az EU-ba szállított ukrán termékekre kivetett vám átlagosan 9,24 százalékról körülbelül 1 százalékra csökkenne. Ugyanakkor az ukrán agráripar ennek előnyét azonnal nem érezné, mivel az Ukrajnában előállított termékek nem felelnek meg az EU-szabványoknak. Kiemelte: ezért fontos, hogy az unió meghatározza, milyen forrásokat és technológiai segítséget nyújt Ukrajnának a termelés modernizációjára. A legérzékenyebb szektornak e kérdésben a hús és húskészítmények, a tej és tejtermékek előállítását, valamint a zöldség-gyümölcstermesztést és feldolgozást nevezte meg.

 

Azarov rámutatott arra, hogy jóval nagyobb mértékű dotációt kap az ágazat az Európai Unióban, mint Ukrajnában. Kijevnek az állami támogatás mértékét tízszeresére kellene emelnie a mostaninak “az adófizetők pénzéből” ahhoz, hogy termékei versenyképesek legyenek az Európai Unióban. “A dotációnak köszönhetően alacsony árú uniós mezőgazdasági és agráripari termékekkel az ukrán termelők egyszerűen nem tudják felvenni a versenyt” – szögezte le a kormányfő.

 

Miközben az ukrán vezetés váltig azt hangoztatja, hogy nem változtatott az ország európai integrációs irányvonalán, egyre szorosabbra fűzi együttműködését Oroszországgal és a Kreml irányította vámszövetség tagországaival. Viktor Janukovics elnök decemberi moszkvai látogatásakor megállapodtak, hogy Oroszország 15 milliárd dollár hitelt és komoly árengedményt ad Ukrajnának az orosz földgáz árából.

 

Betiltották a gyülekezést Kijev belvárosában, az EU-párti tüntetők ostromtól tartanak

 

A kijevi regionális közigazgatási bíróság március 8-ig betiltotta a tiltakozó akciókat az ukrán főváros központjában, beleértve a Függetlenség terét, a Majdant – derült ki szerdán. Az EU-párti tüntetők attól tartanak, hogy ennek ürügyén újra megpróbálják erővel feloszlatni demonstrációjukat.

 

A bírósági döntés a városvezetés beadványa alapján egyébként még január 6-án született, azonban csak most szereztek róla tudomást a Majdanon folyó tüntetések szervezői az ítéleteket tartalmazó állami közlönyből. A határozat ráadásul már január 8-án életbe lépett. A városvezetés keresetét azzal indokolta, hogy a gyülekezések veszélyeztetik a nemzetbiztonságot, a társadalmi rendet, továbbá korlátozzák az állampolgárok jogait és szabadságát.

 

Az adminisztráció nemrég azt állította, hogy egyre több panasz érkezik a Majdan környékén lakóktól a tüntetések miatt. Állítólag főként a zajra és a barikádok miatti nehézkes közlekedésre panaszkodnak.

 

Eközben Olena Lukas igazságügy-miniszter szerdai sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy néhányan a békés tiltakozóakciókat saját politikai céljaik elérésére használják, az ellenzéki politikusok “felelőtlen tetteinek” következtében pedig sérülnek a nemzetközi dokumentumokban foglalt állampolgári jogok és érdekek. Hangsúlyozta, hogy a vezetésnek “egyensúlyba kell hoznia a gyülekezés szabadságát és a többi állampolgár jogait”.

 

“Egyesek szabadságjogainak teljesülése miatt nem sérülhetnek mások jogai” – szögezte le a miniszter.

 

A tüntetéseket szervező “nemzeti ellenállás” parancsnokságán szerdán közölték, hogy újabb rendőri ostromtól tartanak, ezért megerősítik a védelmet, és mobilizálják az otthon tartózkodó aktivistáikat. Állítólag növekedett a belügyi erők létszáma a főtérhez vezető utakon, amit a tüntetők szintén a közelgő ostrom jeleként értékelnek. A belügyminisztérium viszont cáfolja, hogy erősítést küldtek volna a belvárosba.

 

Legutóbb december 11-én kísérelték meg a rohamrendőrök ostrommal eltávolítani a tüntetőket a Függetlenség teréről. A demonstrálók azonban ellenálltak, és még aznap visszafoglalták a tér azon részét, amelyről hajnalban kiszorították őket, a belügyi erők pedig visszavonultak a térről. December vége óta nem láthatók rohamrendőrök a Majdanon.

http://gepnarancs.hu/