NAGYDOBRONY

Vasárnap a Beregszásztól mintegy tíz kilométerre fekvő Mezőgecsén a Jobbik pártalapítványának támogatásával felavatták Kárpátalja első trianoni emlékművét. Az ünnepségen felszólalt Szávay István jobbikos országgyűlési képviselő is.

A hármashalmon található felirat

A Trianon park névre keresztelt emlékhelyet a mezőgecsei községháza előtti téren avatták fel vasárnap a déli órákban. Az ünnepséget, melynek során megemlékeztek az I. bécsi döntés novemberi évfordulójára is, Kovács Dezső, a park megálmodója nyitotta meg. Kovács – aki a Jobbik kárpátaljai szervezőjeként is tevékenykedik – elmondta, hogy az emlékhely létrehozásának ötletével 2010-ben kereste meg Mester András polgármestert, aki azonnal a kezdeményezés mellé állt.


A Trianon emlékpark, mögötte a mezőgecsei községháza

Ebben az évben ezért már sor is került a park alapkövének letételére, a teljes műalkotás pedig a Jobbik pártalapítványa, a Gyarapodó Magyarországért Alapítvány, valamint helyi vállalkozók, magánszemélyek nagylelkű adományainak köszönhetően mostanra készülhetett el. Kovács Dezső szót ejtett az emlékhely szimbolikus jelentéseiről is: „Helyt kapott Nagy-Magyarország sziluettje és a hármas halom, amely azt jelképezi, hogy a trianoni döntés ellenére a Kárpát-hazára egységes egészként kell tekinteni; a hármas halom közepén pedig életfa áll, amely jelzi, hogy a magyarság él. Az életfa mögé országzászlót állítottunk, ez az I. bécsi döntésre emlékeztet bennünket.”

Az ünnepségen igei köszöntőt mondott Dávid Árpád református lelkipásztor, aki az emlékezés fontosságát húzta alá egy bibliai párhuzammal, majd Mester András, Mezőgecse polgármestere lépett a mikrofonhoz. A település vezetője elmondta, reméli, hogy példával szolgálnak minden községnek azzal, hogy otthon adtak az első kárpátaljai Trianon emlékhelynek, és megköszönte a támogatók segítségét. „Nagy öröm számunkra az avatás mellett az is, hogy végre mi, mezőgecseiek is lehetünk magyar állampolgárok. Nem hittük volna ezt néhány évvel ezelőtt, egészen felemelő érzés.” - hangsúlyozta Mester. A polgármester kiemelte azt is, hogy az országzászlókat az I. bécsi döntés, a visszacsatolás után kezdték állítani, a most felállított országzászló ezért azt is jelképezi, hogy szimbolikusan visszatértek Magyarországhoz.


Országzászló talpazata


Szávay István szól az egybegyűltekhez

A Jobbik Magyarországért Mozgalom nevében Szávay István országgyűlési képviselő szólt az egybegyűltekhez. Szávay mindenekelőtt köszönetet mondott Mezőgecse polgárainak, mivel a trianoni diktátum után közel egy évszázaddal is voltak elég bátrak és erősek ahhoz, hogy Trianon emlékparkot állítsanak. „1920-ban, az I. világháborút követően álszent módon a népek önrendelkezési jogának elvét hangoztatva húzták meg az országhatárokat. És ez a jog minden közép-európai népnek járt, csak épp nekünk, magyaroknak nem. Egységes hazánkat számos darabra szabdalták akkor, és a II. világháború után is.” - emlékeztetett a magyarországi képviselő. Hozzátette azonban, ha minden település olyan erős és bátor lesz, mint Mezőgecse, akkor el fog jönni az a pillanat, amikor újra minden magyar ember egy szabad és boldog hazában foghatja meg egymás kezét. A politikus rámutatott ugyanakkor arra is, ameddig a magyar külpolitika gyáva és megalkuvó módon a jószomszédi viszony elvét a külhoni magyarság képviselete elé helyezi, addig erre valós esély nem lehet.



Kovács Dezső kezdeményező, a Jobbik kárpátaljai szervezője


Juhász Szabolcs

Mezőgecse, Kárpátalja

Fotók: Kató Alpár