NAGYDOBRONY

*** HIRDETŐ FELÜLET KIADÓ ***

Többfajta trükköt is bevetnek a szupermarketek azért, hogy minél több időt eltöltsünk náluk és minél több pénzt hagyjunk a pénztáraknál. A fogyasztóknak fontos mindezen stratégiák és potenciális hatásuk megértése, mivel így felelősebben tudnak dönteni a vásárláskor.

Többfajta trükköt is bevetnek a szupermarketek azért, hogy minél több időt eltöltsünk náluk és minél több pénzt hagyjunk a pénztáraknál. A fogyasztóknak fontos mindezen stratégiák és potenciális hatásuk megértése, mivel így felelősebben tudnak dönteni a vásárláskor – írja a Business Insider. A legtöbb trükk kitalálása nem biztos, hogy megakadályoz minket a vásárlásban, ám visszaszoríthatja az impulzív vásárlásokat.

 

 

A bevásárlókocsi először is arra ösztönöz minket, hogy igyekezzünk a nagy üres teret megtölteni, természetesnek vesszük, hogy neki kell állnunk bepakolni minél több terméket. A szupermarketek emellett úgy vannak kitalálva, hogy a tejtermékek és más alapvető áruk a bolt legtávolabbi sarkában vannak elhelyezve, hogy a lehető legtöbb termék mellett elhaladjunk, míg odáig eljutunk. Érdemes ezért a legrövidebb útvonalon megközelíteni a tejtermékes polcokat, így minél kevesebb haszontalan dolgot vásárolhatunk.

 

A legtöbb boltba belépve a bejáratnál ráadásul illatozó termékekkel – virágok, pékáru – találkozunk. Ha már teli lenne a kosarunk, nem biztos, hogy bepakolnánk egy csokor tulipánt, ezek nem alapvető termékek, de egy üres bevásárlókocsiba nagyobb valószínűséggel rakjuk be ezeket a termékeket. Az illatok ráadásul hatással lehetnek az impulzív vásárlásokra is.

 

A szupermarketek lassú zenét játszanak általában, ezzel hasonló sebességű mozgásra szeretnék rábírni a vásárlóikat, ráadásul a boltokban nincsenek órák sem, ez sem véletlen, az időérzékünkre próbálnak ezzel hatni. A drágább termékeket a boltokban a fő közlekedési útvonalak mentén helyezik el, az emberek eközben az óramutató járásával megegyezően szeretnek mozogni, így erre az irányra kerülnek fel a kevésbé olcsó termékek. A drágább termékeket eközben igyekeznek szemmagasságba is elhelyezni. A gyerekek számára árult termékeket pedig az ő szemmagasságukba helyezik el.

 

A pszichológiai ármeghatározás is nagy szerepet játszik, nem véletlenül végződnek az árak sok esetben 99 forintra például, ebben az esetben inkább a kevesebb összegre gondolunk, semmint az 1 forinttal nagyobbira. Emellett az emberek hajlamosak a felhalmozásra is, ha látják, hogy akciós egy termék. Pedig nem is biztos, hogy szükségünk van egyáltalán abból az áruból annyi mennyiségre.

 

A darabszám limitálása is sok esetben ösztönözheti a vásárlást. 10 darab egy ezres és csak ennyit lehet vinni belőle? Akkor biztos megéri – vélhetnénk. Pedig elképzelhető, hogy egyáltalán nem az, csak annak véljük az akció láttán. Emellett érdemes vigyázni az "50 százalékkal több" és hasonló feliratokkal is. Lehet, hogy 50 százalékkal több van a tubusban, zacskóban, ám jól nézzük meg a termék árát is, mert lehet, hogy az is 50 százalékkal magasabb.

 

A kasszánál lévő polcoknál eközben olyan termékeket igyekeznek eladni nekünk a szupermarketeke, melyeket amúgy nem feltétlenül vásárolnánk meg, ám amíg sorban állunk, megvásároljuk ezeket, még akkor is, ha ezeket a termékeket amúgy olcsóbban tudnánk megvenni.