A konfliktus mélyülésére több jel is utal, például az, hogy az orosz parlament olyan kérdésekkel kezdett foglalkozni, hogy miként adhatnának állampolgárságot a krími oroszoknak, illetve, hogyan csatlakozhat egy idegen állam az anyaországhoz.
"Ezek azonban csak a nyomásgyakorlás eszközei, hiszen Oroszországnak annyira súlyos politikai árat kellene fizetnie egy esteleges háborúért, amit nem vállalhat. A racionális orosz magatartásba ez nem férhet bele" – hangsúlyozta.
A szakértő emlékeztetett: 1994-ben Nagy-Britannia, az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna aláírtak egy egyezményt, méghozzá a magyar fővárosban. A Budapesti Memorandumban Ukrajna megígérte, hogy leszereli a Szovjetunió szétesése után megmaradt atomfegyvereit, amiért cserébe a másik három állam pedig garantálta annak területi sérthetetlenségét és szuverenitását. Eddig ezzel nem nagyon foglalkozott a média, márpedig ez egy fontos dokumentum lehet a mostani konfliktusban.
A Krím félsziget bármiféle katonai beavatkozás nélkül is leszakadhat Ukrajnáról, ráadásul Oroszország "életben is tudná tartani" az újonnan létrejövő kvázi államot, hiszen közös határokkal bírnak. Ez az eshetőség is katasztrofális hatásokkal járna az ukrán államiságra, ezért valószínűbb, hogy végül úgy sikerül majd rendezni a helyzetet, hogy a félsziget és a többségben lévő orosz lakosság még szélesebb autonómiát kap Ukrajnától.
"Nem gondolom, hogy a NATO-nak, az Európai Uniónak vagy az ENSZ-nek a diplomáciai lépéseket leszámítva bármiféle szerepe lenne a krími helyzet kapcsán" – mondta, hozzátéve, hogy most elsősorban Oroszországnak kellene lépnie és megszólalnia. Fontos lenne, hogy, akár maga Putyin elnök cáfolja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint orosz katonák léptek Ukrajna területére.
MTI