Videó: Ukrajna és Magyarország – szakadéknyi különbség
- Írta: Walenta István
- Ennyiszer olvasták: 710
Betűméret:
*** HIRDETŐ FELÜLET KIADÓ ***
Ukrajna – Nyíregyháza és Ungvár összehasonlításával szemléltette az ukrán és az uniós életkörülmények közötti eltérést az ukrajnai ICTV országos tévécsatorna híradója.
Két testvérváros – két külön világ: a magyarországi Nyíregyháza és az ukrajnai Ungvár. A két csaknem egyforma várost mindössze 100 kilométer és egy országhatár választja el.
Nyíregyháza több gyógyhatású termálfürdővel, pazar városközponttal, Kelet-Európa legnagyobb vadasparkjával, míg Ungvár gazdag történelmi múlttal, építészeti műemlékekkel és festői hegyvidéki környezettel büszkélkedhet. Ám a köznapi élet a magyarországi városban sokkalta komfortosabb, állítja Szofilkánics Judit, aki 20 éve települt át Ungvárról.
„Itt biztonságban érzi magát az ember. Először is az egészségügy terén. Azután itt stabilak a nyugdíjak és a bérek. Nagy gondot fordítanak az időskorúakra. A segítségre szorulókra. Az egyik alapvető ok, amiért szeretek Magyarországon élni az, hogy itt biztonságban érzem magam” – mondja a Nyíregyházán lakó Szofilkánics Judit.
A nyugalmazott tanítónő nyugdíja 500 euró. Ennek egyharmadát a rezsire költi. Magyarországon egy köbméter ivóvíz három euró, míg Ungváron ennek a harmada. A legtöbbe a négyszobás lakás fűtésére használt földgáz kerül. Ennek ellenére a megmaradó pénz bőven elegendő az élelmiszerekre és a ruházkodásra, sőt még utazásokra is futja. Judit gyakorlatilag már az egész Európát bebarangolta. A magyarok számára a határok nyitva állnak, a társasutak pedig megfizethetők.
Ezalatt az Ungváron élő Mihajlo Szvida külföldi utazásokról még csak nem is álmodhat. Az ő nyugdíja az egyharmada a nyíregyházi Juditénál, ami még az alapvető élelmiszerekre sem elegendő.
Ungvár éves költségvetése 400 millió hrivnya. Míg Nyíregyházáé ennek háromszorosa: több mint 1,3 milliárd hrivnyát tesz ki. Emellett a magyarokat még az Európai Unió is segíti. Uniós pénzekből sikerült az elmúlt három év során felújítani a csatornázási műveket, kiépíteni a minőségi köz- és kerékpárút-hálózatot.
„Folyamatosan fejlesztjük az infrastruktúrát, miközben a környezetvédelemre is nagy figyelmet fordítunk. Igaz, mindezt gyakorlatilag az unió finanszírozza. A Polgármesteri Hivatal teljes befolyást élvez a város életének zökkenőmentességét biztosító vállalatok fölött, mivel azok nem magánkézben, hanem önkormányzati tulajdonban vannak” – mondja Kósa Tímea, Nyíregyháza alpolgármestere.
Viktor Pohorelov ungvári polgármester csak irigyelni tudja a nyíregyháziakat, mivel a magyar kormány sokkal több pénzt hagy a helyi büdzsékben. A mi városaink „kincstáraiban” csak a legszükségesebb dolgokra akad forrás, fejlesztésre semmi sem marad.
„A mi esetünkben a számunkra meghagyott 400 milliócskából kell fenntartanunk a közoktatást, az egészségügyet, meg egy sor egyebet, amit más országokban a központi költségvetés vagy az egészségbiztosító finanszíroz, s melyek így nem a helyi büdzsét terhelik” – mondja Viktor Pohorelov, Ungvár első embere.
A minimálbér Nyíregyházán a duplája az ungvárinak: a kertészek és a takarítók 4 ezer hrivnyát kapnak. Ugyanakkor a tömegközlekedés díjszabása a triplája az ukrajnainak. Uniós szomszédaink azonban azt mondják, hogy a fizetési borítékaik tartalmát a szakképesítés és a munkaakarat határozza meg – állítja az ICTV riportja.
„Ki mint dolgozik – úgy él. Én már háromszor képeztem át magam, tanítónőből idegenvezetővé. Jelenleg jól keresek, így a fizetésem egyharmadát havonta félre tudom tenni. Minőségi élelmiszereket fogyasztunk, minden héten színházba járunk. Aki lusta – az államtól várja a segítséget” – mondja a Nyíregyházán lakó Orémusz Mária.
Persze, a határ túloldalán sem dőzsölnek – de legalább európai módon élnek. Az ukrajnai Ungváron egyelőre mindez csak álom – ezekkel a szavakkal zárja az ukrán tévé magyarországi tudósítását a riporter.
Palkó István