Egy napra gazdasági udvarrá változott a Nagydobronyi Középiskola. A csűrt idéző színházteremben és annak előterében a kárpátaljai nemzetrész már felgyűjtött értékeit mutatták be, interaktív módon. A rendezvényen hivatalosan is értékőrré avatták mindazokat, akik vállalták, hogy összegyűjtik és megőrzik az utókornak Kárpátalja értékeit, hagyományait. Az erre felkészítő képzésen 13-an vettek részt az ungvári és a beregszászi járásból. A fiatalok azt a módszert sajátították el magyarországi oktatóiktól, koordinátoraiktól, amit a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány és a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért az anyaországban már több megyében sikerre vitt.
A Hungarikum Bizottság és a Bethlen Gábor Alap támogatásával szeptemberben kezdődött az értékőrök kiképzése a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület szervezésében, magyarországi partnerszervezetek közreműködésével. Az értékőr-jelöltek négy hétvégét töltöttek együtt. Előbb elsajátították a legfontosabb elméleti alapismereteket arról, milyen lehetőségeket biztosít számukra a hungarikumok védelméről szóló törvény, majd ötleteket kaptak, hogyan kezdjenek neki a feldolgozásnak. Megtanulták az interjúkészítés, a fotózás és a videózás alapjait. A csapat amellett, hogy tagjai megkezdték saját településük értékeinek dokumentálását, a gyakorlati foglalkozások alkalmával Nagydobrony értékeit vették górcső alá, személyesen ellátogattak értékteremtőkhöz és értékőrzőkhöz. Az elkészült írott- és képi anyagok ma már elérhetők a szeresdamagyart.hu elektronikus értékbázisban és hamarosan kiadványban is megjelennek.
A felkészítő program zárásaként kiállítást rendeztek be a Nagydobronyi Középiskolában. A színháztermet és annak előterét úgy díszítették, hogy az installációk egy gazdasági udvar hangulatát keltsék. Utalva ezzel arra, hogy Kárpátalján a magyar lakosság életében meghatározó a háztáji gazdálkodás. Nagydobronyban például szinte minden család foglalkozik paprikatermesztéssel, e mellett gyakori a kertekben, földeken a tengeri is. A paprikafüzérek, szárított kukoricák és azok csuhéja tökéletes dekorációnak hatott, melyek között hitelesen jelentek meg a régi autentikus használati eszközök, edények, pokrócok és hímzések.
A színházterem előterében az értékőrök egy-egy standon saját településüket mutatták be (Csap, Tiszasalamon, Kisgejőc, Bótrágy, Bátyu, Zápszony, Rafajnaújfalu, Palágykomoróc, Mezőkaszony). Az asztalokon díszes hímzések, terítők és szőttesek, rongy- és csuhébabák, horgolt díszek sorakoztak. Több asszony vállalta, hogy a szövés, hímzés technikáját be is mutatja az érdeklődőknek. Nem volt hiány finom falatokban sem. Háziasszonyok jellegzetes kárpátaljai ételeket kóstoltattak, mint az „ótott tej”, a zsírbansült, vagy a darás töltött káposzta. Fedor László tiszasalamoni gazda a borait és néhány pálinkáját is meg lehetett kóstolni.
Az értékőrök installációi között olyan különlegességek jelentek meg, mint a rafajnaújfalui templom harangja, amit a faluból Amerikába kivándorolt ősök öntettek, a bátyui vasút, vagy szintén a bátyui református templom 110 éves színezüst kegytárgyai, a kisgejőci református templom, Bótrágyból a Klempa család több száz éves kúriája, melyben ma az iskola működik, vagy a különleges erdei ház, ahol méheken lehet aludni.
Nagydobronyból a helyi ételkülönlegességekkel Hidi Ágnes mutatkozott be. Hidi Endre pedig a híres Hidi-kerámiákból állított ki a kárpátaljai értékek tárlatán. Közel másfél órás kulturális program során megelevenedtek a népművészetek és a népi hagyományok is. Bartók Erika nagydobronyi népviseletben nagydobronyi népdalokat énekelt, de a népzenei örökségbe adott betekintést a Palágykomoróci Nefelejcs Leány és Asszony Kórus is. A kárpátaljai parasztkomédia egy jeles darabját, a Lónak vélt menyasszonyt a bátyui Galiba Színjátszó Csoport mutatta be. Az előadással már nagy sikert arattak a fiatalok az anyaországban, az otthoni közönség viszont először láthatta a mulattató produkciót.
A határon túli nemzetrészek közül Kárpátalja csatlakozott elsőként a hungarikum mozgalomhoz – mondta köszöntőjében Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület elnöke. Emlékeztetett, a munka 2012-ben elkezdődött, akkor mintegy 6000 kérdőívet töltettek ki kárpátaljai településeken. Lezsák Sándor, a Magyar Országgyűlés alelnökének jóvoltából nem sokkal később négy kutató kollégiumban indult meg az értékfeltárás a leszakadt nemzetrészekben, köztük Kárpátalján.
- Jelenleg 12.000 kitöltött kérdőívünk van, mely irányt mutat, hogy az egyes településeken élők mit gondolnak a saját értékeikről. Több száz órányi hanganyaggal és jelentős mennyiségű képi anyaggal rendelkezünk. A képzésen részt vett fiatalok most már rendelkeznek azzal a tudással, hogy feldolgozhassák ezt az anyagot, és akár bővítsék az önkéntesek körét, akik számára fontos, hogy tovább örökítsék hagyományainkat, értékeinket – fogalmazott a népfőiskola vezetője.
A kiállítást és az értékőrök bemutatkozó gáláját Szakáli István Loránd, a Földművelésügyi Minisztérium hungarikumokért felelős helyettes államtitkára nyitotta meg. A politikus hangsúlyozta, a nemzeti értékeink védelméről szóló törvény komoly lehetőség a határainkon túl élőknek, hogy megőrizzék magyarságukat, értékeikre, hagyományaikra turizmust építsenek. A helyettes államtitkár emlékeztetett, az anyaország pályázati lehetőségekkel igyekszik segíteni a határon túli nemzetrészek értéktárainak létrejöttét, és az értékek felkutatását, összegyűjtését. 2015 tavaszán 8 határon túli magyar szervezet vehetett részt meghívásos pályázaton. Jelenleg egy 100 millió forintos keretösszeg elosztása van folyamatban magyar önkormányzatok és határon túli magyar partnerszervezetek együttműködésére. A jogszabály módosítása is új lendületet adhat a munkának, hiszen ma már a határokon túl is ugyan olyan rendszerben jeleníthetők meg az értékek, mint Magyarországon. Létrejöhetnek települési értéktárak, tájegységi értéktárak, de egy-egy nemzetrész értéktára is.
Bízom benne, hogy hamarosan a határon túli magyar értékek, köztük a kárpátaljai magyar értékek is elfoglalják méltó helyüket a hungarikum piramisban – fogalmazott Szakáli.
Dr. Horváth Zsolt, a Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány kuratóriumi elnöke bemutatta az általa vezetett két hónapos értékőr képzést és az immár Kárpát-medencei Értékőr Hálózatot.
- A Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat ezen az őszön Kárpát-medencei mozgalommá vált – mondta. Hozzátette, amikor a hungarikumok védelméről szóló törvényt megalkották, egy kicsit lelkiismeret furdalásuk volt, mert az értékek gyűjtése és az értéktárak létrehozása önként vállat feladat lett, amihez nem rendeletek forrásokat, normatívát. De beigazolódott, jó döntés született, hiszen értékeink megbecsülése és a tovább örökítési szándék belülről kell fakadjon, nem szabad, hogy pénz kérdése legyen. – Az értékőr-hálózattal azt szeretnénk mindenkinek megmutatni, hogy vannak olyan emberek, akik önként, a szabadidejükben, saját elhatározásból és belső indíttatásból elvégzik az értékfeltáró munkát, mert fontos a számukra. Bebizonyítottuk mindenkinek, hogy a fiatalokra lehet számítani. A hálózatunknak több mint 300 aktív tagja van, most már nem csak Magyarország területén, hanem a magyar nemzet területén – húzta alá dr. Horváth Zsolt.
Hangsúlyozta, itt Kárpátalján nagyon egyedi programot sikerült megvalósítani, közösen a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesülettel, és a Közép-dunántúli Szövetség az Ifjúságért civil szervezettel. A nagydobronyi képzésben részt vett fiatalokat ugyanis azonnal a mélyvízbe dobták. Mivel már zajlott a kollégiumi értékgyűjtés, volt egy alap, amire építeni lehetett. Az értékőr-jelöltek már pontosan tudták, hogy mit akarnak, részt vettek az előzetes felmérésekben, most rohamtempóban kézzel fogható eredménynek kellett születnie. A fiatalok sikerrel vették az akadályokat. Három hétvége alatt megteremtették az alapját annak, hogy két járásban akár azonnal létrejöhessenek az értéktárak és itt Kárpátalján sikerre vigyék a hungarikum mozgalmat.
- Azt, hogy mennyire végeztük jól a munkánkat, a jövő évi mutatók fogják megmutatni. Akkor derül ki, hogy hány település hozta létre valóban települési értéktárát, hány tájegységi értéktár alakul és a kárpátaljai értékek megjelentek-e a külhoni nemzetrész értéktárban – fogalmazott dr. Horváth Zsolt.
A 13 kárpátaljai értékőr-jelöltet ezt követően hivatalosan is értékőrré avatták. Mindannyian átvehették oklevelüket, egy kitűzőt és egy egyedi értékőr pólót is. Dr. Horváth Zsolt a Pannon Ifjúsági Értékőr Hálózat ötletgazdája és vezetője tiszteletbeli értékőrré avatta Molnár Eleonórát, a Kárpátaljai Népfőiskola Egyesület elnökét és Szakáli István Lóránd helyettes államtitkárt is. Az értékőrök Molnár Eleonórától ösztöndíjat kaptak. Ennek keretösszegét az az adomány fedezte, melyet a Nemzeti Ifjúsági Fúvószenekar ajánlott fel. A fiatal művészek koncert körútjuk bevételét adományozták a népfőiskolának.
A Pannon Térség Fejlődéséért Alapítvány szintén ezen a rendezvényen adta át a Bakony Expón kínált veszprémi háziassznyok által felajánlott házi sütemények bevételét: 250.000 Forintot.
A kárpátaljai értékőr képzés egy közös látóúttal zárult. A frissen avatott értékőrök és koordinátoraik Molnár Eleonóra vezetésével vasárnap ellátogattak a Vereckei-hágóra, az emlékűhöz, majd Munkács várához.
forrás: http://omegahirek.hu/
.jpg)