A Szada név finnugor nyelvből származik és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van. A település határában ered a Rákos-patak.
Az első írásos emléke 1325-ös oklevélben van. I. Lajos király Szadát és Gödöllőt 1325-ben Pohárus Péternek adományozta, aki Abaúj-Torna vármegye főispánja volt. A háborúk alatt elnéptelenedett, majd az 1620-as évek körül kezdődött a visszatelepülés. 1794-ben épült a római katolikus temploma. A Grassalkovich család 1810., más források szerint 1820. körül építtette kúriáját, melyet később a Pejacsevich, végül a Bánó család birtokolt. A református templomát 1928-ban emelték egy régi fatemplom helyén. Régi pesti elnevezése: Gyümölcstermő szent Szada (habár nem igazán jó a termőföldje, mivel sok az agyagos terület, ahol nem minden gyümölcsfa képes megélni)
Szada nagyközség a Gödöllői-dombság kiemelkedően szép és kedvező fekvésű települése, közvetlenül a dombság legmagasabb pontja, a Margita csúcs mellett, valamint a község határában eredő Rákos-patak mentén. Remek kiránduló célpont lehet a környéken történő kirándulások megszervezéséhez is.
Jelenlegi polgármester: Oroszi Sándor
Nevezetességei:
- Schulek János tervei alapján épült református templom
- Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templom
- Than Mór Krisztus keresztelése című oltárképével
- Klasszicista stílusú faluház, volt Grassalkovich-Pejacsevich-kúria Margita, a Gödöllői-dombság legmagasabb pontja, tetején kilátóval (geodéziai toronnyal)
- Székely Bertalan műterem, emlékház, emlékmű
- Magyarország első passzívháza (2009. február, Szekér László tervei alapján)
- A Magyar Nemzeti Cirkusz törzshelye itt található.