Nyírbogdány község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Ibrány–Nagyhalászi kistérségben. Nyírbogdány község a közép-Nyírségben, Nyíregyházától északkeletre, mintegy 16 km távolságra található. A 4-es sz. főközlekedési úton jól megközelíthető. Nyírbogdány-Gyártelep vasútállomás elérhető a Nyíregyháza–Záhony-vasútvonalon. A település érdekessége, hogy a gyártelepi településrész a falu központjától mintegy 3 km-re található. A gyártelepen 780 ember él. A község határában folyik a kállai, valamint a sényői főfolyás, mely a Lónyai főcsatornába torkollik. A község belterülete 327 ha, külterülete 3125 ha.
A község a középkorban mezőváros volt. Első ízben 1220 körül említi nevét a Váradi Regestrum, a hozzá tartozó Hene és Szolnok nevű falvakkal együtt. Neve a Bogdán személynévből alakult magyar névadással. A személynév a szláv Bogdán (Isten ajándéka), a görög Theodoros átvétele volt, és minden bizonnyal magyar ember viselte. 1324-ben Bogdántelek néven szerepel az első oklevelekben. Ettől az időtől számít lakott településnek, a köznemes Bogdányi család birtokaként. A 18. századig mellettük sokan mások rendelkeztek résztulajdonnal, így az Apagyi család is. 1566-ban Szabolcs legjelentékenyebb települése volt.
A 16. század végén a 44 jobbágyháztartáson 5 földesúr osztozott, ebbol 3 Bogdányi családbéli volt. 1607-től az akkor megyei alispán, Bogdányi János közbenjárására évente 6 alkalommal országos vásár tartására szerzett jogot a falunak. Ez nagyban hozzájárult fejlődéséhez.
A 17. században a Jármy, az Orosz, és a Bay családok szereztek részbirtokokat Bogdányban, melyeket 1945-ig meg is tartottak.
A 18. században a jelentékeny Bogdányi birtok feldarabolódott. A falu mai határában 3 egykori falu olvadt be. Az egyik a középkori telepítésű, de késobb elnéptelenedett Gecsetelke. A községhatár északi részébe beolvadt Hene. Helyét ma egy Telek nevű puszta őrzi. A harmadik terület a mai bogdányi határ északi részén különálló Szolnok volt. A három középkori település a török időkben kipusztult, és a 17. században már lakatlan terület volt.
1811-ben a község mezővárosi rangot kap I. Ferenctől. 1860-tól a község több járáshoz tartozott. 1920-ban 2115 lakosa volt a falunak. 1930-ban 2388 lakosa volt a falunak. 1944 áprilisában összeszednek és deportálnak mintegy 30 zsidó családot.
1990-től közigazgatási besorolása község. A község állandó népességszáma megközelítően: 3028 fő. Ebből férfi 1466, nő 1562. A Nyírbogdányi Ipari Park 2002-ben jött létre, területe 20,5 hektár. Jelenleg három betelepült vállalkozás (Bogdány Plusz Bt. , Bogdány Plaszt Kft., G&B Ügyker Kft.) 4,4 hektárt foglal el. Sajátosság, hogy a központtól 4 km-re alakult ki a Gyártelep település rész.