Vlagyimir Putyin kedd délutáni beszédében sok olyan dolgot kimondott, amit eddig nem: Megérti a majdani tüntetőket, érti a világpolitikai sakkjátszmát, de Krím újra Oroszország lesz.
Óriási taps fogadta az orosz elnököt, amikor belépett az orosz politikusok, civilek, újságírók, valamint a krími vezetők által telített terembe. Még nagyobb taps tört ki, amikor köszöntötte a félsziget vezetőit.
Oroszország, Ukrajna és Belarusz történelme közös. Krím a mi erődünk – mondta Putyin. Úgy folytatta, hogy 350 ezer ukrán, 1,5 millió orosz és 300 ezer krími tatár él a Krímben. És olyan népek is, akik nem asszimilálódtak, hanem a terület sokszínűségét adják. Hozzátette: A krími tatárok és az ukránok többsége is Oroszországhoz húz a Krímben.
A krími tatárok sérelmeiről és deportálásáról azt mondta, hogy másokat is ért megbocsájthatatlan igazságtalanság a történelemben, de ezután biztosítva lesznek jogaik. Leszögezte, hogy Krím ezentúl háromnyelvű lesz, orosz, ukrán, krími tatár.
1954-ben az Ukrán Tagköztársasághoz csatolták az Orosz Tagköztársaságtól Krímet, a Szovjetunión belől. Ez Hruscsov kezdeményezése volt, Putyin pedig erről úgy szólt, hogy szerinte a történészek dolga, hogy eldöntsék, ez miért történt. Mindenestre ténynek tekinti, hogy ez az akkori joggal is ellentétesen zajlott.
A Szovjetunió szétesését nem tudta pótolni a Független Államok Közössége. A széteséssel Oroszországot kirabolták – mondta az elnök. Putyin úgy fogalmazott, hogy egy országban aludtak el, de másnap egy másikban ébredtek. Lenyelték a sérelmet, hiszen nem tudták megvédeni az érdekeiket egy széteső birodalom romjain. De ezzel az orosz nép sosem békült meg. „Krím orosz terület, Szevasztopol orosz város. Ezt mindannyian éreztük.”
A fenti mondatot követően is komoly tapsot kapott, de a legnagyobb tapsvihart akkor söpörte be, amikor azt mondta: Ukrajna az oroszok testvére – és az is marad.
Az orosz elnök eddig nem tapasztalt megértéssel beszélt a majdaniakról: Ukrajnán élősködtek a vezető politikusai, akik egyáltalán nem érdeklődtek aziránt, hogyan is él a nép. Az ukrajnaiak elhagyták az országukat, mert ott nem látnak jövőképet. Oroszországban 3 millióan dolgoztak legálisan, akik 20 milliárd dollárt kerestek. „Megértem mindazokat, akik a korrupció és a kevéssé hatékony állam érdekében békésen kivonultak a Majdanra. Igazuk volt. Ez azonban nem vonatkozik az erőszakos akciókra, amelynek végén jött a nacionalista, oroszgyűlölő, antiszemita fegyveresek puccsa. Ha kételkednek, tudok mutatni bizonyítékot is: Az új, úgynevezett vezetés első lépése a nyelvtörvény érvénytelenítése volt.”
Bár Turcsinov leállította a törvény aktiválását, de az orosz vezető szerint Sztyepan Bandera utódai később végigvinnék a nemzetiségeket sértő tervet. Ez a krími tatárokat, románokat és magyarokat éppúgy érintené, mint az oroszokat.
„Nem lehetett nem lépni a kérésre, árulás lett volna, ha nem segítünk. Fontos, hogy először a világtörténelemben tényleg a nép mondott véleményt. Azt mondják a nyugatiak, hogy megsértettük a nemzetközi jogot. Hát ez remek. Már az is valami, hogy elismerik, hogy van nemzetközi jog. Ezt köszönjük.”
Úgy folytatta, hogy: „Nem kellett bevonulnunk Krímbe. Ott voltunk.”
Putyin szerint, ha a Nyugat megtehette Koszovó egyoldalú elismerését, akkor a Krím is elszakadhat. 2010-ben az ENSZ is elismerte, hogy nincs akadálya a függetlenség egyoldalú kikiáltásának, ez nem következik az ENSZ BT gyakorlatából. Márpedig, ha ez így van, akkor nem lehet arra hivatkozni, hogy azért nem érvényes egy népszavazás, mert az adott anyaország alkotmányával ellenes. Ilyen alapon soha, egyetlen terület sem nyerhetne függetlenséget, mert nincs az a vezető, aki hagyná, hogy elszakítsanak a területéből egy darabot.
„Telekiabálták ezzel az érvvel a világot, most pedig tiltakoznak. Amit lehet a koszovói albánoknak, azt nem lehet a krími oroszoknak? Jogi érv, hogy Koszovóban sokan haltak meg? Ez nem is kettős mérce, hanem egyszerű primitív cinizmus. Tehát sokaknak meg kell halniuk? Hála Istennek, hogy ez nem történt meg.” Ezt követően megköszönve a 22 ezer krími ukrán katonának azt, hogy a Krímben nem hallgattak Ukrajna utasítására.
Putyin szerint a gyakorlat megmutatta, hogy a Nyugat csak az erőben hisz, nem a jogban. Ha kell, ignorálják az ENSZ BT-t és az ENSZ-t. Így volt 1999-ben Szerbiával szemben is, amit hihetetlen, de a huszadik században lebombáztak. „Volt talán ENSZ BT határozat erről? Nem. És Líbiában ugyanez történt.?”
A jelenlévő újságírók szerint az orosz elnök főleg a beszéde végén jött bele az érvelésbe: „Valóban jogos volt a népek felháborodása Ukrajnában 2004-ben vagy Észak-Afrikában. De a demokrácia helyett csak káosz jött el ezekre a térségekre, mert a Nyugat cinikusan kezelte az eseményeket. Szankciókkal fenyegetnek, de ma is korlátozva kereskedhetünk. COCOM-lista ugyan nincs, de a gyakorlatban ma is sok olyan technológia létezik, amit Oroszország nem vásárolhat meg. Az velünk a baj, hogy nevükön nevezzük a dolgokat, van saját álláspontunk, és megvédjük azt. Nem úgy látjuk a világot, ahogy Amerika. De mindennek van határa. Átlépték ezt a határt, álnokul és amatőr módon viselkedtek. Ideje véget vetni a hidegháborús retorikának. Oroszországnak vannak nemzeti érdekei, amikkel számolni kell, és tisztelni.”
„Ukrajna szétesését nem Oroszország provokálja. Nem akarjuk Ukrajna szétesését, nem akarjuk a déli és a keleti részek elszakítását. Ami a Krímmel kapcsolatos: Volt és marad is orosz, ukrán, krími tatár. De sosem lesz Banderáé. Ukrajnához és Oroszországhoz szólok: ha nem fogunk össze, mindannyian elveszíthetjük a Krímet – jelentette ki Ukrajna NATO-csatlakozási terveiről szólva. Nem a NATO ellen vagyunk, csak az ellen, hogy a saját kertünk alatt igazgassunk. El nem tudom képzelni, hogy mi vendégségbe menjünk a NATO katonáihoz a Krímbe. Nagyszerű gyerekek vannak a NATO-ban, de inkább ők jöjjenek hozzánk vendégségbe a Krímbe, és ne mi. Ha nem döntöttek volna vasárnap a krímiek úgy, ahogy döntöttek, akkor hamarosan NATO-erők jelentek volna meg a Krímben. Köszönet a döntésért a krímieknek.”
Ezt követően aláírták Krím kérelmét az Orosz Föderációhoz történő csatlakozásához. Putyin pedig felkérte az orosz parlamentet annak elfogadására.