„Ha valóban meg akarjuk változtatni Kelet-Európának ezt a részét, akkor be kell vetnünk az EU legerősebb politikai eszközét: a bővítést. Ez rendkívül hatékony stabilizáló erő” – ezekkel a szavakkal indokolta Ukrajna mielőbbi EU-tagságának megadását Stefan Füle a Die Weltnek adott interjújában.
Az EU cseh bővítési biztosa konkrét időpontokat nem mondott, és az sem derült ki, hogy ezzel visszaterelhető-e a Krím Ukrajnába, vagy csupán a további orosz terjeszkedésnek tudna gátat vetni.
A félsziget vasárnap mondta ki a csak Moszkva által elismert népszavazáson elszakadását Ukrajnától és csatlakozását Oroszországhoz. Vlagyimir Putyin ennek kapcsán kedd délben mond beszédet a parlament előtt. Hétfőn már rendeletet írt alá Krím elismerésének szükségességéről.
Elzárhatják a Boszporuszt
A NATO felülvizsgálja katonai együttműködését Oroszországgal, a minimumra csökkentve a kooperációt. Törökország felvetette, hogy elzárja az orosz hajók elől a Fekete-tenger kijáratát jelentő Boszporuszt.
A török kormányfő erről Vlagyimir Putyinnak számolt be telefonos megbeszélésükön. A török kormányfő az elzárásra abban az esetben szánja el magát, ha megindulna a krímitatárok üldözése a félszigeten, és az orosz elnök további akciókra szánná el magát Ukrajnával szemben.
Erdogan nem sokkal korábban a 2,3 milliós félsziget 12 százalékát adó krímitatárok képviselőjével találkozott. Mustafa Cemilev egy kisebbségi meggyilkolásáról számolt be, bár nem bizonyított, hogy ennek politikai okai lettek volna. (A krímitatárok közül több százan már elhagyták az orosz ellenőrzés alá került félszigetet, ahová 1944-es szovjet deportálásuk után csak 1990 után tértek vissza.)
EU igen, NATO nem
Az ukrán kormányfő kedden bejelentette, hogy az EU-val március 21-én írja alá Ukrajna a társulási szerződést. (Ez futott zátonyra november végén Viktor Janukoviccsal, akivel szemben ezután tüntetéssorozat kezdődött Kijevben. A tiltakozásokból 102 halottat követelő összecsapások lettek, Janukovics Oroszországba menekült, az ellenzék hatalomra jutott, amit Moszkva nem ismert el, és a Krímben élő orosz ajkúak védelmére hivatkozva márciusban ellenőrzése alá vonta a Krím félszigetet, amit Kijev félelmei szerint Ukrajna keleti és déli részei követhet.)
Arszenyij Jacenyuk bejelentette, hogy az aláírásig kiegészítő tárgyalások lesznek Brüsszellel, hogy a társulási szerződés Ukrajnára nézve esetleg kedvezőtlen hatásait kiküszöböljék. Az ukrán kormányfő egyúttal közölte: a cél csak az EU, a NATO-tagság nincs napirenden. A kijelentéssel Kijev Moszkvát szeretné biztosítani arról, hogy Ukrajna EU-s integrációjával nem közelít Oroszország határaihoz a katonai szövetség. „Ukrajna határait modern ukrán hadsereg fogja védelmezni” – jelentette ki Jacenyuk.