Kilátástalan gazdasági helyzetbe került a keleti szomszédunk, Ukrajna. Az államnak alig maradt pénze, a gazdaság az összeomlás határán egyensúlyoz. Amíg nem rendeződik a helyzet, tehát maradnak tüntetők, addig az ukránok szinte biztosan nem is fognak semmi pénzt kapni. Ránk is hatással lehet ez, és nem csak a cigicsempészetről vagy a benzinturizmusról van szó.
Miért fontos ez nekünk, azon kívül, hogy a keleti szomszédunkról van szó?
- Jelenleg Ukrajnán keresztül érkezik a magyar olajellátás egésze és a gáz háromnegyede.
- Elég nagy az OTP ukrán leányvállalata, a magyar bankcsoport összes hitelének közel tizedét itt helyezte ki.
- A Magyarországot is finanszírozó külföldi befektetők fejében többé-kevésbé összemosódnak a problémás helyek. Az ukrán válság miatt egyel több okuk lesz arra, hogy tartózkodjanak a magyar állam pénzelésétől, vagy akár arra, hogy a forint ellen spekuláljanak (ez utóbbiban sokat segített nekik a Magyar Nemzeti Bank is a váratlanul nagy kamatcsökkentéssel).
- Az országnak sokmilliárdos veszteséget jelentene, ha jelentősen visszaesne az Ukrajnával folytatott külkereskedelem.
De lássuk előbb, mi történik a polgárháború küszöbén az ukrán gazdaságban. Ha nem változik semmi, egészen közelről figyelhetünk végig egy totális gazdasági összeomlást.
Meddig van pénze az ukránoknak?
Már nem sokáig. Ha márciusig nem kapnak pénzt, akkor a kormánynak nem lesz más választása, mint hogy pénzt nyomtasson, és ebből fizesse kötelezettségeit – mondta az Indexnek Vlagyimir Lanovoj közgazdász, Ukrajna korábbi pénzügyminisztere és kormányfőhelyettese. Ebből rövid úton hiperinfláció, tőkemenekülés és összeomlás lenne.
Ukrajnának nem a hosszú távú fizetőképességével van az igazi baja, hanem a rövid távúval. Ha nem lenne ilyen rossz a helyzet politikailag, akkor igazából kaphatnának pénzt. A gazdaság ugyan teljesen versenyképtelen, és mivel az ország energiaszegény, az oroszok pedig egyre drágábban adják csak a gázt, ezért hatalmas a folyó fizetési mérleg hiánya is. De azért mégsem akkora csődtömeg Ukrajna, hogy ha drágán is, de ne találjanak befektetőt, aki finanszírozza őket. Az államadósság például egyáltalán nem olyan magas, alig nagyobb, mint a GDP harmada (Magyarországon ez 80 százalék).
Az viszont mindenki számára egyértelmű, hogy Ukrajna tartalékai most épp végesek, teljes pénzzavarban vannak. Külső finanszírozás nélkül esélytelen az ország. Ha nem kapnak több pénzt kívülről, nem tudják kifizetni a lejáró tartozásaikat és a kötelezettségeiket.
A tízéves ukrán dollár államkötvény hozama a polgárháborús hírekre hirtelen bőven tíz százalék fölé ugrott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az ország a pénzügyi túlvilágban van: a befektetők lemondtak róla, és államcsődöt áraznak.
Az ukrán pénznem, a hrivnya árfolyama is történelmi mélypontra gyengült: a dollárral szemben már 8,9 felett van – ez már a 2009 szeptemberi eddigi padlónál is rosszabb. Néhány hónapja még 8,2 volt a dollár/hrivnya, pedig az ukrán jegybank elképesztően sok pénzt költött el, hogy vásárolja a hrivnyát, hogy az árfolyamot szinten tartsa.
Kevés hiányzik a végjátékhoz
Hogyan játszódna le a leépülés? Lanovoj szerint egészen gyorsan. Az ukrán állam szeptember és december között egyáltalán nem kapott külső forrást, és bár némi levegőhöz jutott januárban, amikor belebegtették a 15 milliárd dolláros orosz hitelt, most újra bezártak a tőkepiacok az ország előtt. Sőt, ami igazán durva, még a belső piacon sem tudnak forrást bevonni.
A devizatartalék 2013 elején még 34 milliárd dollár volt, most már egészen pontosan a felére olvadt: mindössze 17 milliárd dollár. Ráadásul ez sem készpénz, hanem nehezen értékesíthető értékpapír, tehát a folyó kiadásokat ebből sem lehet fizetni. A kereskedelmi bankokban pedig nagyjából 22 milliárd dollárnyi betét van, de már a bankok sem szeretnének ukrán államkötvényt venni, legfeljebb olyan áron (olyan nagy hozamot követelve), ami önmagában lehetetlenné teszi a visszafizetését.
A nyugdíjakat és az állami dolgozók bérét már most is csak némi késéssel tudják fizetni. Tehát már most is alig van pénz, március elejére viszont már szinte biztosan el fog fogyni az utolsó fillér is az államkasszából. Ha nem jutnak pénzhez, az állam nem nyúlhat máshoz, mint a konkrét pénznyomtatáshoz. A semmiből hoz létre pénzt, és közvetlenül abból fizeti a kiadásait.
Így omlik össze egy ország
Abban a pillanatban, hogy az állam megkezdi a nagyüzemi, dollárfedezet nélküli hrivnyanyomtatást, Lanovoj szerint az emberek rögtön megrohannák a boltokat. Már két-három hét múlva is megtörténhet ez. Ez felhajtaná az árakat, és pillanatok alatt hiperinflációs szintre váltana a drágulás, azaz napról-napra minden elképesztő sebességgel drágulna.
A maradék pénzét pedig mindenki sürgősen euróra vagy dollárra akarná váltani. Hrivnyamilliárdok menekülnének ki az országból, ami miatt az ukrán pénznem mostanihoz képest könnyedén további 20-30 százalékot gyengülhetne. Az ukrán jegybank teljesen esélytelen: devizatartaléka így is egy év alatt a felére zuhant, hogy tartóztathatná fel a további zuhanást? Leginkább sehogy.
A 11-12 hrivnyás dollárárfolyam viszont a gazdaság jelentős részének elviselhetetlen lenne. A vállalatok nagy részének devizahitele van: a kulcsfontosságú acélipar például túlnyomó részt dollárban adósodott el. Az állam legfeljebb újabb hrivnya nyomtatásával tudná kimenteni az egyre másra bedőlő cégeket. A gyengülő ukrán pénz miatt egyre drágább energiaszámlát kellene fizetni az ukrán kormánynak, és akkor még ott vannak a lejáró külső hitelek (csak idén összesen 10 milliárd dollár). Ezt nem tudnák kifizetni.
Így aztán nem lehet más vége a történetnek, mint az államcsőd – vázolja a lehetséges folytatást Lanovoj. Ennek van rendezettebb és rendezetlen változata is. Utóbbi esetén külföldi vagyonokat, számlákat zárolnának, és Ukrajna minden maradék fizetőképességét elvesztené. Az üzemek leállnának, a pénz nem érne semmit, vagyonok válnának semmivé. Ez már a gazdasági szabadesés lenne. Egyelőre persze még nem tart itt a helyzet.
Itt már csak az oroszok segíthetnek
Csak egy nagy, erős és méretes pénztárcával rendelkező külső szereplő segíthetne most Ukrajnán. Ezt a szerepet alapesetben a Nemzetközi Valutaalap szokta betölteni, de csak erős feltételek mellett – amiket Ukrajna mostani vezetése biztosan nem teljesítene.
A mostani helyzetben úgy tűnik, hogy az ukránok csak Oroszországra számíthatnak. Ezzel viszont van egy nagy probléma: aligha fognak megérkezni az orosz hitel következő részletei, ha a politikai helyzet a mostanihoz hasonlóan kiszámíthatatlan marad. Orosz szempontból ez az jelenti, hogy amíg nem elég keménykezű az ukrán rezsim, tehát amíg nem küldi haza a tüntetőket a közterekről, addig nem utalnak semennyi pénzt.
Ebből a szempontból amíg nem mennek haza a tüntetők, addig tutibiztos az államcsőd.
Lanovoj szerint valószínűleg Ukrajna már meg is kapta az oroszoktól a következő, eddig visszatartott 2 milliárd dolláros részletet, különben nem tudta volna miből finanszírozni a most folyó katonai akciókat: az összevonásokat, csapatmozgásokat és hasonlókat. Szerinte elképzelhető, hogy pont a katonai lépések finanszírozására kapták meg a pénzt. Ukrán sajtóértesülések szerint viszont csak pénteken utalhatják át a beígért összeget.
Régi ismerős, a Gazprom
Az oroszok Ukrajnához fűződő viszonyát ezen kívül is több dolog árnyalja. Az egyik a gigantikus állami gázcég, a Gazprom, amelynek 4,2 milliárd dollárral tartozik Ukrajna. Viszont egyben az egyik legfontosabb piaca, amelyről semmiképp nem szeretne lemondani, másrészt szállítási útvonalként is megkerülhetetlen. Ha valaki, akkor a Gazprom mindenképpen meg akarja akadályozni az ukrán polgárháborút, ami esetleg felrobbantott olaj- és gázvezetékekkel is járhatna.
A másik érdekelt orosz fél pedig az az üzleti kör, amelyik jó helyzetbe szeretne kerülni a majdani ukrán privatizációkon. Több ukrán elemző szerint igazából ez a motiváció a 15 milliárd dolláros orosz hitel mögött: nem is magán a kedvezményes hitelen szeretnék nyerni. Ehelyett inkább egy hosszú távú, a privatizációs pozíció javítását szolgáló eszközt látnak benne.
Mit jelent ez nekünk?
Sose jó, ha a szomszédnál ég a ház, így van ez most is. Ezer szálon kötődik a magyar gazdaság Ukrajnához. És nem csak a határ menti cigicsempészetről és benzinturizmusról van szó.
Külkereskedelem. A tíz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk között nincs ott Ukrajna, de közel van hozzá. 2012-ben 331 milliárd forintnyi árut hoztunk be Ukrajnából, és 514 milliárd forintnyit vittünk ki oda. Előbbi a teljes magyar import 1,6, utóbbi pedig a teljes exportunk 2,2 százaléka.
Az Ukrajnával való kereskedelemből tehát közel kétszázmilliárd forintos többletünk van évente, ami a magyar GDP-hez mérve sem teljesen jelentéktelen összeg - nagyjából a magyar gazdaság 0,7 százalékáról van szó. A külkereskedelmi többletünk egyébként nagyjából az egyetlen dolog, amit fel tudunk mutatni a világban, ha azt kell bizonygatni a befektetőknek, hogy miért vagyunk mások, mint a mostanában a folyó fizetési mérlegük hiánya miatt egyre inkább bajba kerülő feltörekvő országok.
OTP. A legnagyobb magyar bank elég nagy ukrajnai jelenléttel bír. A legfrissebb adatok szerint összesen 660 milliárd forint az Ukrajnában kihelyezett hitelek értéke, ami az OTP-csoport 7500 milliárd forintos mérlegfőösszegéhez képest is elég masszív tétel: a teljes hitelállomány közel 9 százaléka.
Megnyugtató az OTP szempontjából, hogy a bank már most jelentős, 180 milliárd forintos céltartalékot hozott létre az esetleges veszteségek fedezésére – mondta Kuti Ákos, az Equilor elemzője. Ettől függetlenül nagyon érzékenyen érintené a legnagyobb magyar bankot a helyzet eszkalálódása, a szélsőséges polgárháborús forgatókönyvből lehetetlen lenne sokmilliárdos veszteség nélkül kimászni. A tőzsdén is érzékelik a problémát, szerdán két százalékkal esett a magyar bank részvényárfolyama – ez önmagában nem sok, de a helyzet romlása esetén gyorsan fognak kapcsolni a befektetők is.
Ha pedig komolyabb bajba kerül a legnagyobb magyar pénzintézet az ukrán helyzet miatt, annak a számlája végső soron a magyar államot terhelné. De erre azért az elemzők szerint nagyon kicsi az esély.
Gáz, olaj, áram. Magyarország a gázellátásának nagyjából 75 százalékát, az olajellátását pedig teljes egészében Ukrajnán keresztül kapja, előbbit a Testvériség, utóbbit a Barátság vezetékeken. A gázt ugyan ideig-óráig tudnánk nélkülözni, de az Ukrajna felől érkező gáz híján hónapok alatt komoly ellátási problémák alakulnának ki – mondta Pletser Tamás, az Erste Bank elemzője. A potenciális válság időzése nem a legrosszabb, mivel a fűtési szezon a végéhez közelít, hátralevő időt már ki lehetne húzni a tárolt gázból. De az árak már jóval a konkrét ellátási gondok előtt felszökkennének.
Igaz, ezek még nem a lakossági árak, hiszen azokat Magyarországon gyakorlatilag az állam határozza meg. De a szolgáltatóknak a mostaninál is súlyosabb vesztesége – rezsicsökkentés ide vagy oda – idővel elérne vagy az államhoz, vagy a fogyasztókhoz.
Pletser szerint azonban arra sem kell igazán számítani, hogy egyszerűen leálljon az energiaszállítás. Ez ugyanis egyik érdekcsoportnak sem áll érdekében. Ebből a szempontból tehát nem érdemes annyira tartani ettől az eshetőségtől, de az, hogy ez egyáltalán kockázatként felmerül, rámutat, hogy mennyire kiszolgáltatott a magyar energiaellátás.
Forint. Az ukrán események miatt érezhetően idegesek a külföldi befektetők, és ez meglátszik a magyarországi eszközök árfolyamán is. Nem feltétlenül azért, mert Magyarországon is hasonló problémáktól tartanának, hanem mert sok befektetési alapkezelő egyszerűen az összes feltörekvő piacot egy kalap alá veszi, vagy esetleg régiók között differenciál. A forint közben újra 314 fölé merészkedett az euróval szemben, újra megérintve kétéves mélypontját.
Egy államcsőd a szomszédban nyilván nem tenne jót a magyar eszközök iránti bizalomnak sem. Az ország kimagaslóan legnagyobb hitelezője, a Templeton Fund távozásától nem kell tartanunk, de néhány kisebb, ijedősebb befektető esetleg távol maradhat a magyar kötvényaukcióktól – mondta Gabler Gergely, az Erste Értékpapír elemzője. Szerinte egy negatívabb, polgárháborús vagy az ország kettészakadásával járó ukrán forgatókönyv nyilvánvalóan növelné a Magyarországgal kapcsolatos kockázatokat is.
Különösen aggasztó a helyzet Gabler szerint most, hogy az MNB ilyen vékonyra vágta az alapkamatot. Ezzel nem csak a külföldi befektetők körében vált kevésbé kívánatossá a forint tartása, hanem az alacsony kamatokkal és trendszerűen gyengülő forinttal szembesülő belső megtakarítók is elgondolkodhatnak azon, hogy inkább euróba tegyék a pénzüket. A tőkekivonás a forint kitartó gyengülése esetén be is gyorsulhat.
Mi lesz ebből?
Arra nyilván nem kell számítani, hogy Ukrajnát beszippantja egy fekete lyuk, és az ország el fog tűnni a Föld színéről. Nem valószínű, hogy OTP minden ukrán vagyonát elveszti, vagy hogy Magyarország egyszer csak teljesen mértékben gáz nélkül marad a hideg télben.
Az viszont szinte biztos, hogy a nagy keleti szomszédunk súlyos meggyengülése esetén milliárdokban mérhető kárai lesznek a magyar gazdaság különböző szereplőinek. Pénzügyileg és az energiabiztonság szempontjából is egyértelműen sérülékenyebb lesz az ország, ha nem rendeződik gyorsan a helyzet.
index.hu