Nem lesz magyar többségű választási körzet

Ukrajna elnökének rendelete alapján 2014. augusztus 27-én a Központi Választási Bizottság (CVK) kiírta az előre hozott parlamenti választásokat, melyre 2014. október 26-án kerül sor. Az érvényben lévő választási törvény alapján a 450 fős Ukrán Legfelsőbb Tanács (Verhovna Rada) képviselőit vegyes rendszer szerint választják meg: 225 mandátumot egyéni körzetekben, 225 mandátumot pedig a pártok listáira leadott szavazatok alapján osztanak ki.
Ukrajnában a nemzeti kisebbségek számára a parlamenti képviselet törvényileg nem biztosított, a 450 fős nemzeti törvényhozásba való bekerülésük esélyeit nagyban meghatározza az éppen érvényben lévő választási rendszer és az azt szabályozó törvény. A választási rendszeren eszközölt módosítások az ország függetlenné válása óta kihatással voltak az országban élő nemzetiségek – köztük a magyarok – érdekérvényesítő esélyeire is.
A vegyes választási rendszer alkalmazására már korábban is volt példa. A nemzeti kisebbségekre nézve a vegyes rendszer lehetőségei kedvezőek lehetnek, amennyiben a választási körzetek kialakításakor figyelembe veszik az etnikai viszonyokat. Kárpátalja tekintetében az 1998[1]-as és 2002[2]-es választások során a magyar többségű körzet kialakításával a kárpátaljai magyarság számára lehetőség nyílt a parlamenti jelenlétet biztosítani. A magyar jelöltek a körzetben eséllyel indulhattak. 2012-ben azonban már nem adtak rá lehetőséget, és úgy tűnik, az ígéretekkel ellentétben 2014-ben sem lesz magyar körzet.
A CVK 2014. augusztus 27-én kijelölte a parlamenti választások egyéni választókörzeteinek határait, az erről szóló jegyzőkönyvet 2014. augusztus 30-án tették közzé. A testület döntése alapján – kisebb módosításokat leszámítva – teljes egészében maradtak a 2012-ben kialakított körzetek, ami azért is érdekes, mert az akkori választókerületek kialakítása során alkalmazott gerrymandering (választókerület-manipuláció) a hivatalban lévőknek, a régiósoknak és a helyi oligarcháknak kedvezett. Kárpátalján hat egyéni választási körzetet alakítottak ki. A választásokat megelőzően számos nemzetközi szervezet, a magyar kormány, valamint a KMKSZ és az UMDSZ is szorgalmazta a magyar választási körzet létrehozását. A várakozásokkal ellentétben azonban nem lett magyar többségű körzet létrehozva. A tömbben élő magyar lakosság három különböző körzetbe került, mindegyikben kisebbséget alkottak. A körzetekkel minimálisra csökkentették a magyarok nyerési esélyeit és ellehetetlenítették a közösség számára a magyar képviselő törvényhozásba való bejuttatatását. A bizottság döntése alapján a 2014-ben kijelölt körzetek továbbra is ezt a felosztást követik[3], ami azért is érthetetlen, mert az érvényben lévő választási törvény III. fejezete 18. cikkelyének megfelelően „Az egymandátumos körzetek határait a közigazgatási-területi egység határainak, a territoriális közösség érdekeinek és a nemzeti kisebbségek adott területen való letelepedésének figyelembe vételével határozzák meg. Azoknak a közigazgatási-területi egységeknek, amelyek területén egyes nemzeti kisebbségek kompakt módon élnek és amelyek határosak egymással, egy választókörzetbe kell kerülniük.”[4] Ez azt jelenti, hogy az etnikai arányosság elve be van építve a választási törvénybe, csak nem akarják alkalmazni. A törvény egyértelmű tételeket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a választási körzetek kialakítása során figyelembe kellene venni az etnikai határokat. A magyar lakosság különböző körzetekbe való ismételt felosztása azt bizonyítja, hogy az etnikai megmaradást és fejlődést biztosító többletjogok továbbra sem észlelhetőek Ukrajnában.
A CVK döntése azért is érdekes, mert az etnikai választási körzetek kialakítását maga az elnök, Petro Porosenko is támogatta. Még május elején a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséggel kötött megállapodásban Porosenko vállalta, hogy államfőként elősegíti az ukrajnai magyarok parlamenti képviseletének lehetővé tételét. Az aláírást követően ungvári sajtókonferenciáján a többi között elmondta: megválasztása esetén – a helyzet stabilizálása és az ország egyben tartása mellett – a decentralizációt és Ukrajna európai integrációját tekinti fő feladatának. Kiemelte: biztosítani kívánja a nemzetiségek jogait, fejlődésük feltételeit. Úgy vélte Kárpátalja „európai mintául” szolgálhat egész Ukrajna számára, ahol a régióban élő nemzetiségek, kultúrák, felekezetek egymás mellett élése nem problémákat okoz, hanem kölcsönösen erősíti egymást.
Számos példa azt mutatja, hogy a demokratikus intézményrendszer és a jogállamiság megfelelő működtetésével a kisebbségek jogainak érvényesülését is elősegítik. A kisebbség és a többség közötti jogegyenlőség megvalósulásában fontos kérdés, hogy az adott állam mennyire alkalmas arra, hogy a demokratikus gyakorlatot alkalmazza és kiterjessze. Napjainkban a nemzeti-etnikai kisebbségi kormányzásra és a kisebbségek politikai részvételére számos európai példát találunk.
Az ukrán állam jelenleg rendkívül mély válságot él meg. Az ország politikusainak meg kellene érteniük, hogy a demokrácia kiterjesztése során, a jogkörök elosztásánál az állam kielégítheti a nemzeti kisebbségi elvárásokat anélkül, hogy az állam területi egységének a felbomlásával vagy az elszakadás veszélyével fenyegetne. A kisebbségek helyzetének ellehetetlenítése egyáltalán nem segíti elő az amúgy is nehéz helyzetben lévő ország stabilitásának és békéjének megteremtését.
Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai
és kommunikációs titkára
Lehoczky Tivadar Intézet 

karpatlalap.net

 

 

Tetszett a cikk?