HÁBORÚ VAN UKRAJNÁBAN. CSAK MÉG SENKI NEM MERI KIMONDANI

Oroszország kirívóan megsértette Ukrajna szuverenitását – jelentette ki pénteken Brüsszelben Anders Fogh Rasmussen, a NATO főtitkára. A NATO-Ukrajna Bizottság rendkívüli ülése után Rasmussen azt mondta: Moszkva hiába tagadja, világos, hogy orosz csapatok lépték át illegálisan Ukrajna határát, és közvetlen katonai akciókban vesznek részt, támogatva a szakadár erőket.

„Ez nem egy elszigetelt akció, hanem egy több hónapja tartó folyamat része, amelynek célja, hogy destabilizálja Ukrajnát, mint független nemzetet” – jelentette ki a NATO-főtitkár, aki szerint az orosz lépés ellentmond minden, a békés rendezés érdekében tett diplomáciai erőfeszítéseknek. Rasmussen szerint a katonai szövetség elítéli Oroszország lépéseit, felszólítja, hogy vonja ki csapatait és hagyjon fel a szakadárok támogatásával.

„Szolidaritásunkat fejezzük ki Ukrajnával” – mondta Rasmussen. A NATO jövő héten Walesben tart rendkívüli csúcstalálkozót, amelyen részt vesz Petro Porosenko ukrán elnök is, ott születhet döntés arról, milyen támogatást tudnak nyújtani Kijevnek. Konkrétumként a főtitkár azt mondta: pénzügyi alapokat hoznak létre, amelyekkel négy területen segítenék Ukrajnát: logisztika, vezetés és irányítás, kibervédelem és a sebesültek ellátása.

Egy, Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatos kérdésre Rasmussen azt válaszolta: tiszteletben tartják a nemzetek döntéseit, így azt is, ha az ukrán parlament úgy dönt, változtatna eddigi, semleges álláspontján. A főtitkár emlékeztetett, hogy ma is érvényes a szövetség 2008-ban, Bukarestben hozott döntése, amely szerint Ukrajna beléphet a NATO-ba, ha akar, és ha teljesíti a tagság feltételeit.

Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök pénteken bejelentette, arra kéri a parlamentet, hogy vizsgálják felül a szövetségi rendszereken kívül álló ország státuszát, és tegyenek lépéseket a NATO-tagság felé. Ukrajnában korábban, Viktor Janukovics elnöksége idején az alkotmányba foglalták az ország semleges státuszát, Jacenyuk kezdeményezése tehát alkotmánymódosítást feltételez.

KATONÁK VAGY ÖNKÉNTESEK?

Vlagyimir Putyin orosz elnök éles hangon reagált a nyugati bírálatokra, és az ukrán erőket tette felelőssé az erőszakért, sőt, egyenesen a nácik második világháborús rémtetteihez hasonlította a hadműveleteiket. Tovább élezte a feszültséget azzal, hogy szóba hozta az Északi Sarkvidék ügyét is: a vitatott hovatartozású északi területek alatt jelentős nyersanyagkészleteket sejtenek, és Putyin szerint ennek felosztása miatt új konfliktus van kialakulóban Oroszország, illetve a nyugati riválisok közt.

Bár a NATO műholdfelvételeket is közzétett állítólag ukrán területen előrenyomuló orosz konvojokról, Moszkvában továbbra is tagadják a katonai beavatkozást. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt közölte: „senki sem beszélt tényekről, és nem mutattak be Moszkva elleni bizonyítékokat sem a behatolásról, sem más ügyekben”.

Vitalij Csurkin, Oroszország ENSZ nagykövete New Yorkban, a Biztonsági Tanács csütörtök esti ülésén annyit azért elismert, hogy orosz önkéntesek lehetnek Kelet-Ukrajnában, de szerinte ezt soha, senki nem tagadta. Ezzel Alekszandr Zaharcsenko, a szakadárok által kikiáltott Donyecki Népköztársaság miniszterelnökének csütörtöki szavaira utalt, amely szerint 3-4 ezer orosz önkéntes harcol a soraikban.

Dmitro Timcsuk, a kelet-ukrajnai harcokat figyelemmel kísérő katonai szakértő, az Információs Ellenállás nevű szervezet koordinátora pénteken Facebook-oldalán azt írta: jelenleg két orosz harckocsi zászlóalj ukrajnai jelenlétét tudják megerősíteni, továbbá három kisebb, diverziós felderítő csoportét. Ez a katonai jelenlét nem nevezhető jelentősnek, de Oroszország küldhet újabb csapatokat.

AGGÓDÓ KATONAFELESÉGEK

Közben azonban Oroszországban is egyre erősebb a gyanú, hogy reguláris csapatok harcolnak – és szenvednek veszteségeket – Ukrajnában. A BBC tudósítója a Moszkvától északra található Kostroma támaszpontjánál járt, ahol az elit egységnek számító 98. légiszállítású hadosztály állomásozik, és olyan nőkkel beszélt, akik semmit nem tudnak katonaként szolgáló hozzátartozóikról. Ehhez az egységhez tartozik az a tíz katona is, aki ukrán hadifogságba esett a héten.

A hivatalos közlés szerint a katonák az Ukrajnával szomszédos Rosztov régióban vesznek részt gyakorlaton, de egy katonafeleség az AFP-nek azt mondta: koporsókban elesett katonák holttestét vitték vissza szerdán Kostromába. A BBC-nek legalább két katona temetésről tudomása van: az észak-nyugati Pskov városában – ahol szintén egy elit egység állomásozik – egy 20 és egy 29 éves katona friss sírját fedezték fel orosz újságírók, A katonák a sírfelirat szerint augusztus 19-én és 20-án haltak meg.

Közben heves harcok dúlnak Kelet-Ukrajnában, illetve az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol közelében. A Donyeck közelében fekvő Ilovajszk városánál harcoló ukrán csapatok olyan szorongatott helyzetbe kerültek, hogy már Putyin is felszólalt értük: csütörtök este felszólította a lázadókat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, hogy a körbezárt ukrán katonák elhagyhassák a harcteret. Zaharcsenko a Rosszija 24 állami tévének még azt nyilatkozta, hogy készek Putyin kérésének eleget tenni, később azonban a szeparatisták tűz alá vették az elvonulni készülő ukrán katonákat.

MINDENKI A GÁZCSAPRA FIGYEL

Brüsszelben ugyanakkor már egy újabb gázválság elkerüléséről tárgyalt Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter, Alekszej Miller, a Gazprom gázmonopólium vezérigazgatója, illetve Günther Oettinger, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa. Novak az ukrán gáztározók feltöltését sürgette, és árengedményt ígért az ukrán félnek, ha az képes legalább részben törleszteni az adósságát.

A Gazprom június 16-án leállította az Ukrajnába irányuló gázexportot, miután a Naftohaz ukrán állami gázvállalat nem fizetett, és több mint 5,2 milliárd dolláros tartozást halmozott fel a korábbi szállításokért. Novak szerint Ukrajnának legalább kétmilliárd dollárt kell törlesztenie ahhoz, hogy újraindítsák az orosz gázexportot. Az orosz kormány ebben az esetben kész ezer köbméterenként 100 dolláros támogatást nyújtani Ukrajnának a következő egy-másfél évre.

Oettinger szerint az ukrán gázadósság törlesztésének menetrendjét a következő hetekben ki kell dolgozni, erre az Európai Unió hamarosan javaslatot tesz Kijevnek. Alekszej Miller úgy vélte, hogy ha Ukrajna tiszteletben tartja a szerződéseket és a jelenlegi tempóban folytatja gáztározóinak feltöltését, nem lesz probléma az orosz gáztranzittal idén télen.

vs