MÁR A KORMÁNYNAK IS FELTŰNT A NAGY MAGYAR ÚTLEVÉLBIZNISZ

Nem egyedi eset volt a Szekszárdon lebukott tisztviselőké, akik a gyanú szerint csúszópénzért intézték a honosítási kérelmeket. Ukrajnában és Szerbiában nyíltan hirdetik a pénzért vehető magyar útlevelet, az államfő pedig két esetben is megvonta a korábban már megadott állampolgárságot. Már a kormány honlapja is hat nyelven figyelmeztet: a magyar nyelvtudás feltétel, és visszaélés áldozata lehet, aki ezt meg akarja úszni.

Szervezetten folyt a magyar állampolgárság árusítása a szekszárdi járási hivatalban, ahonnan múlt csütörtökön vittek el a rendőrök hat embert, köztük egy kormánytisztviselőt: helyi forrásból származó értesüléseink szerint – amelyeket a Tolna megyei rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem kívánt kommentálni – egy budapesti ügyvédjelölt közvetítette az orosz ügyfeleket, akik fejenként 300 eurót fizettek az ügyintézőnek, hogy honosítási kérelmük elbírálása pozitív legyen.
A szekszárdi tisztviselőt a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) buktatta le, és nem ez volt az első hasonló eset. Információink szerint a belső elhárítás kifejezetten figyel a honosítási ügyekre, mert kiemelt korrupciós kockázatot lát ezen a területen: egyrészt nagy a kísértés, hiszen magyar viszonylatban jelentős összegeket kínálnak az állampolgárságét, másrészt – ahogy a szekszárdi példa is mutatja – szervezetten követik el ezeket a bűncselekményeket.
Júliusban a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal egyik kormánytisztviselőjét, illetve egy román közvetítőt vett őrizetbe a rendőrség vesztegetés gyanúja miatt, szintén az NVSZ információi alapján. A tisztviselő a gyanú szerint tavaly nyár óta többször juttatott állampolgársághoz – 20-50 ezer forint ellenében – olyan külföldieket, akik nem feleltek meg a törvényi feltételeknek, általában nem tudtak magyarul.
Bár az ügyek pontos háttere nem ismert, visszaélésekre utalnak azok a köztársasági elnöki határozatok is, amelyekben Áder János megvonta két férfitől a már megkapott magyar állampolgárságot. Mindkét ilyen esetben ukrajnai születésű volt a magyar állampolgárságtól megfosztott személy. A Népszabadság tavaly ősszel arról írt, hogy Ukrajnában egyes közvetítők külön honlapon ajánlgatják jó pénzért a magyar állampolgárságot, és hasonlókról számoltak be egyes szerbiai magyar portálok is.

A MAGYAR ÚTLEVÉL ÉRTÉKES
A magyar útlevél azért lehet értékes az ukránok vagy a szerbek számára, mert szabad mozgást biztosít az EU területén. Románia EU-tag ugyan, de a román állampolgároknak vízumra van szükségük, ha például az Egyesült Államokba vagy Kanadába akarnak utazni, magyarként viszont vízummentességet élveznek.
A 2010-es kormányváltás után nem sokkal elfogadott törvénymódosítás értelmében kedvezményesen honosítható az, akinek felmenője magyar állampolgár volt (vagyis lényegében bárki, akinek ősei az 1920 előtti Magyarországon éltek), vagy csak „valószínűsíti magyarországi származását”. A legfontosabb ugyanakkor, hogy igazolni kell a magyar nyelvtudást, vagyis a kérelmezőnek tudnia kell válaszolni az ügyintéző által feltett egyszerű kérdésekre. Épp itt van a korrupciós kockázat: némi készpénz ellenében a tisztviselő gyorsan kipipálhatja ezt a feltételt.

FELTŰNT A KORMÁNYNAK IS
A visszaélések nagy száma már a kormánynak is feltűnt, legalábbis erre utal egy tavalyi változtatás: 2013. márciustól már nem lehet bármelyik települési anyakönyvvezetőnél kérni a kedvezményes honosítást, az ügyintézés átkerült a járási hivatalokhoz. Ez azt jelenti, hogy jóval kevesebb helyen lehet intézni a honosítást, ami csökkenti a korrupciós kockázatot is. Van ugyanakkor egy másik, félreérthetetlen jele annak, hogy a legmagasabb szinten is érzékelik a problémákat.

A kettős állampolgárság honlapján július 10-i dátummal jelent meg hét nyelven – a magyar mellett angolul, németül, románul, szerbül, oroszul és ukránul –, egy Tájékoztató felhívás című közlemény. Ebben utalnak arra, hogy igen gyakoriak „a magyar nyelv nem megfelelő mértékű ismeretének hiányából adódó” problémák, ennek következtében pedig a kérelmező „visszaélés áldozatává” válhat. Az óvatos megfogalmazás mögött valószínűleg a szekszárdihoz hasonló esetek állhatnak, amikor közvetítők és korrupt hivatalnokok nyelvtudás nélkül is állampolgárságot ígérnek.

A tavaly áprilisi adatok szerint 422 ezer ember kérte a kedvezményes honosítást, a legtöbben Romániából (283 ezren), Szerbiából (76 ezren) és Ukrajnából (50 ezren). A legtöbb, 2011-ben és 2012-ben elutasított kérelmező is ezekből az országokból származott. Bár Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes szerint mára az esküt tett személyek száma meghaladta a félmilliót, friss és pontos statisztika nem érhető el a kettős állampolgárság honlapján (a fenti számokat a hvg.hu kapta meg tavaly, hosszas levelezés és egy megállapodással zárult per után). A VS.hu a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkársághoz fordult a friss adatokét.
vs.hu

Tetszett a cikk?